A pénteki kamarakoncerten Haydn d-moll vonósnégyese (op.76 no.2) és Vajda János II. vonósnégyese szólal meg - mondta Aradi Péter. A koncert előtt és után a galériában megtekinthető egy születésnapi kiállítás az együttes számára legkedvesebb, rangos kortárs festményekből, amelyek hagyományosan a műsorfüzeteik és koncertplakátjaik vizuális alapját adják.

Szombaton a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben ünneplik a születésnapot. Azoknak a szerzőknek a műveiből válogattak a hangversenyre, akik a XX. század legjelentősebb magyar komponistái, és valamilyen módon kapcsolódtak az együtteshez. Megszólal Kadosa Pál III. zongoraversenye, amelyet két híres Kadosa-növendék: Kocsis Zoltán és Ránki Dezső játszik - fűzte hozzá a kommunikációs vezető. Dohnányi Ünnepi nyitánya, Kodály Fölszállott a páva - változatok magyar népdalra című műve lesz még műsoron. Elhangzik Brahms I., III. és X. magyar tánca és a Kossuth szimfóniai költemény, amelynek felvétele, a Bartók Új Sorozatban már CD-n van és az idén kapott MIDEM nagydíjat.

A Székesfővárosi Zenekart 1923. április 5-én műkedvelők alakították meg Bor Dezső alapító karnagy vezetésével. 1930-ban munkanélküli, zeneakadémiát végzett profi muzsikusok hozták létre a Budapesti Hangversenyzenekart. A két társulat 1939-ben egyesült. Ez a zenekar búcsúzott el az emigrációba induló Bartók Bélától és Pásztory Dittától a Zeneakadémián, Ferencsik János vezényletével.

1952-ben megalakították az Országos Filharmóniát, ennek keretében hozták létre a Magyar Állami Hangversenyzenekart (ÁHZ) Ferencsik János művészeti vezetésével. Ferencsik halála után tíz évig a népszerű japán karmester, Kobajasi Ken-Icsiro állt az együttes élén.

1997-ben Kocsis Zoltán állt a már Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár elnevezésű együttes élére. A főzeneigazgató hatalmas minőségi változtatásokba kezdett - emlékeztetett Aradi Péter. A folyamat 2000-2001-ben teljesedett ki, amikor a kulturális tárca magasabb finanszírozást állapított meg. Sajnos a relatív bőség időszaka elmúlt, 2002 óta folyamatosan csökkent a költségvetési támogatásuk.

"Nem hisszük, hogy költségvetésből működő, állami alapítású intézményként nekünk kellene a szponzorpiacon elhappolni a pénzt azok elől a művészeti együttesek elől, amelyeknek csekélyebb az állami támogatása" - idézte Aradi Péter a társulat főigazgatóját, Kovács Gézát, hozzátéve: a jövőbe néznek, mert "a múltból megélni nem lehet."

A kommunikációs vezető elmondta, hogy dolgoznak a Bartók Új Sorozaton, ami hosszú ideig tartó munka. Más szerzőktől is jelentek meg lemezeik, Schönberg, Rahmanyinov, Debussy, Ravel kevésbé ismert műveit is fölvették, Mahler első szimfóniája is lemezen van. "Nincs olyan hangversenyévadunk, hogy legalább egy kortárs magyar művet ne mutatnánk be. Ebben a naptári évben Dukay Barnabás, Oravecz György és Szokolay Sándor művét játsszuk el. Nyilván sokan emlékeznek Jeney Zoltán Halotti szertartására, Eötvös Péter Atlantiszára is" - tette hozzá.