A 2006-os önkormányzati választások a megyei jogú városokban és számos fővárosi kerületben ellenzéki győzelmet hoztak. Ez az őszödi beszédtől felperzselt hangulatú közhangulatban nem volt meglepő, ugyanakkor maradtak azért szocialista vezetésű települések. Miskolcon, Szegeden, Nyíregyházán vagy Szombathelyen megőrizte polgármesteri pozícióját az MSZP. Sőt, a kritikusnak számító fővárosban is sikerült Demszky Gábornak nyernie, igaz csak 1,7 százalékkal előzve meg a függetlenként induló, de a Fidesz támogatását élvező Tarlós Istvánt.

Patikamérlegen a kormánytöbbség

A Fővárosi Önkormányzatban is éppen csak, hogy sikerült megtartani a kormánypárti fölényt. A Fidesz és a KDNP ugyanis összesen 30, az MDF 3, az SZDSZ 9, az MSZP pedig 24 mandátumot szerzett. A kiegyenlített erőviszonyok viszont elméletileg nem okoznának patthelyzetet, hiszen a főpolgármester szavazatával a baloldal irányába billen a mérleg nyelve. Árnyalja a helyzetet, hogy a koalíció sem mindig szavaz egységesen, és gyakran az MDF a kormánypárti javaslatok mellé áll. Ezért sokszor megjósolhatatlan egy-egy fővárosi rendelet kimenetele.

Paraméterkönyv-para

Legutóbb a BKV alaptulajdonságait rögzítő paraméterkönyv kapcsán tört ki éles koalíciós vita: ez a dokumentum szabályozza ugyanis a közlekedési vállalat éves működésének alapvonalait, költségvetését. Az eredeti elképzelés szerint 9-10 százalékos teljesítménycsökkentést terveztek volna, de ezt az ellenzék, és az MSZP sem támogatta egységesen. Éles konfliktust okozott, hogy Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes a működési szabályzat átdolgozása mellett érvelt, míg a liberális Dancs Gábor közlekedési tanácsnok önkényesen le akarta állíttatni azt. Ma hosszú vita után elfogadták a paraméterkönyvet, ami csak 2 százalékos teljesítménycsökkentést ír elő, ezzel kétmilliárd forintot megtakarítva a BKV-nak.

John és Steiner az együttműködés mellett

Ilyen kaotikus erőviszonyok között nem várható békés városirányítás a jövőben sem, bár a szocialista Steiner Pál szerint a kormányválság – bár begyűrűzhet Budapestre – nem okoz majd tartós zavart a koalíciós együttműködésben. Ugyanakkor nehezményezte Demszky azon nyilatkozatát, amelyben kritikával illette MSZP-s helyetteseit, Hagyó Miklóst és a Horváth Csabát. Ezek fényében meglepő, hogy a főpolgármester csütörtökön rendkívüli koalíciós ülést akart tartani, hogy demonstrálja a két párt egységét, amit az MSZP elutasított, így nem is mentek el a válságtanácskozásra. Steiner Pál tehát nem tart szakadástól, komolyabb nehézségeket csak egy esetleges kisebbségi kormányzás esetén lát. Ezt ugyanis nem tartja kivitelezhetőnek sem országos, sem fővárosi szinten.

Optimistább városházi jövőképet vázolt fel John Emese, az SZDSZ frakcióvezetője. A képviselőasszony szerint: „Az SZDSZ a további közös munka mellett van, nem volt ugyanis sem személyi, sem programbeli váltás, ami indokolná a változtatást - szögezte le. Azért sem indokolt a fővárosi koalíció helyzetének újragondolása, mivel Budapesten nem az országos együttműködési megállapodás miatt kötöttek koalíciót.” Hozzátette, hogy azért sem veti fel a kormányválság a fővárosi együttműködés felbontásának lehetőségét, mert Budapesten ettől függetlenül, más okokból kötöttek koalíciót. A nem túl harmonikus kooperációt előrevetítő, helyettesekre vonatkozó Demszky-bírálatokról viszont John Emese nem szólt semmit.

Bőhm András még fegyelmezettebb munkát remél

Mit hoz hát a jövő? Amennyiben az SZDSZ megvonná a bizalmat az MSZP-től, úgy működtethetetlenné válna a Közgyűlés, hiszen még az esetleges, támogató MDF-s voksok sem biztosítanák a szocialista többséget. A lehetőségeket latolgattuk Bőhm András liberális és Rétvári Bence kereszténydemokrata városatyával.

Böhm András szerint nincs veszélyben a koalíció egysége, sőt, ő ellenhatásként fegyelmezettebb munkát vár: „Az országos válság nyomait egyelőre nem érzékelem a fővárosban. Nem állítom, hogy nem lesz hatása, de meghatározó hatása biztosan nem. Ez a koalíció 1994 óta fennáll, mindig is voltak kisebb-nagyobb viták, de ezek nincsenek összefüggésben az országos politikai helyzettel, ezek szakmai viták. Budapest helyzete egyébként is különleges, szerintem legfeljebb csak még fegyelmezettebben dolgozik majd a koalíció. Együttműködésünket külön koalíciós szerződés rögzíti, ebben vannak olyan fejlesztések, amelyek nagyban függenek az ország költségvetési szándékaitól. Számunkra a legfontosabb kihívás jelenleg a főváros működtetése, aztán a BKV-kérdés megoldása, a vállalat szerkezeti reformja. A kórházösszevonás kérdése is prioritással bír, illetve a költségvetés egyensúlyban tartása.”

Demszky zsarolási potenciálja -
Rétvári Bence szerint személyes ellentétek terhelik a fővárosi koalíciót

Megkerestük a kismamabérlet bevezetéséről ismert KDNP-s várospolitikust, Rétvári Bencét is. Ő borúlátó jövőt vázol fel, illetve beszélt nekünk a Demszky és helyettesei közt fokozatosan elmérgesedő viszonyról.

Az egyre mélyülő kormányválság mennyire érzékelhető a fővárosban?

A koalíciós vitáknak a fővárosban már Horváth Ágnes menesztése előtt is voltak jelei, a költségvetés elfogadása például kétszer hiúsult meg emiatt. A közgyűlés megalakulásakor kénytelenek voltak a kormánypárti képviselők kétharmadának valamilyen plusz tisztséget adni, hogy ne legyenek nagy konfliktusok. Ennek ellenére a feszültség ülésről ülésre nő, amit csak fokoz az a tény, hogy Demszky Gábor szavazatával van csupán többsége a kormányoldalnak. Ez felértékeli a főpolgármester zsarolási potenciálját, amit ki is használ. A válság kirobbanása óta nem volt még közgyűlés, mert szerencsére múlt hónap végén lement a legutóbbi. A munkarend olyan ugyanis, hogy hó elején nincsenek ülések, csak bizottsági értekezések.

Mi okozhat konfliktust a koalíciós pártok között?

Bármikor, egy közgyűlési döntéssel a Demszky Gáborra ráruházott hatáskörök mindegyike visszavonható, és kiüresíthető a főpolgármesteri poszt. A hatáskörök átruházhatóak a helyettesekre, vagy akár a bizottsági elnökökre. Épp ezért a kormánypártok alkudozásában fontos tényező a főváros vezetése: itt fut a négyes metró 500 milliárdos beruházása, a BKV és számos közfigyelemre számot tartó vállalkozás. Budapest komoly zsarolási potenciál mindkét félnek. A konfliktus két hét múlva ölt majd testet, a válság kirobbanása utáni első plenáris ülésen.

Nemrég az váltott ki kisebb botrányt, hogy Hagyó Miklóst, Horváth Csabát, vagyis közvetlen helyetteseit bírálta Demszky. Állandó a konfliktus köztük, avagy ez csupán eseti összezördülésnek tekinthető?

Hagyó Miklós nyíltan Demszky Gábor székére tör, minden kérdésben igyekszik magának nagyobb teret adni, így a fővárosi cégek munkájában a személyi kontrollt, a kézi irányítást igyekszik előtérbe tolni. Ambícióját azonban letörte a BKV két nagy botránya, az AAM tanácsadó cég körüli visszaélések és a BKV használtbusz-tendere. Ezeket látva Demszky Gábor megtáltosodott és bejelentette, hogy visszatér aktívan a fővárosi politikába. Le is nyilatkozta, hogy a BKV-val foglalkozik majd kiemelten, ami nyílt hadüzenetnek is felfogható Hagyó Miklós felé. Érzékelhetően nem engedi tovább a főpolgármester, hogy Hagyó Miklós ilyen nyíltan és ilyen agresszívan a saját irányítása alá gyűrjön egyre több területet.
Horváth Csabával eddig harmonikus volt a viszony, ezért is választotta maga mellé Demszky, hogy ne a konfrontatív Gy. Németh Erzsébet legyen a helyettese. Az együttműködés februárig kis súrlódásokat leszámítva ment is. A kórházholding kapcsán azonban az MSZP frakciója bekeményített, ekkor alakult ki nagyobb konfliktus köztük, ami persze messze nem olyan mély, mint Hagyó Miklós esetében.

Mit tehet ebben a helyzetben a Fidesz és a vele szövetséges KDNP?

Mi felhívtuk rá a főpolgármester úr figyelmét, hogy amennyiben szemmel láthatóan nem képesek a szocialisták és a liberálisok közös nevezőre jutni – a frakcióvezetőik egymással vitatkoznak az ülésen – akkor talán érdemes lenne az ellenzékkel is megpróbálni együttműködni, a mi javaslatainkat is meghallgatni. Ám Demszky nyíltan kifejtette, hogy ezt nem szándékozik megtenni, mert nem akarja megingatni az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós viszonyt. Ami persze eddig is instabil alapokon állt.