Dráguló élelmiszerek, éhező tömegek

A rizs, amely mintegy két és fél milliárd ázsiai alapvető tápláléka, könnyen politikai kérdéssé válhat, ezért a legtöbb ázsiai kormány már befagyasztotta az exportot, biztosítandó a belföldi árak stabilitását.

Vietnam - amely évi mintegy 5 millió tonnával a világ második legnagyobb exportőre - a napokban jelentette be kivitelének 22 százalékos csökkentését. India, Kambodzsa és Kína szintén korlátozta a rizs-szállítást.

Ezzel szemben világ első számú exportőre, Thaiföld igyekszik a maga javára fordítani a helyzetet. A magas árak a termelés fokozására ösztönzik a rizsfarmereket, akik az évi két aratást most háromra próbálják emelni rövidebb tenyészidejű fajtákkal, valamint a betakarítás és a következő vetés közötti időszak lerövidítésével.

Szakértők azonban az erőltetett termelés veszélyeire is felhívják a figyelmet. A vizet elveszik más fontos növények elől, az erős műtrágyázás a környezetet veszélyeztetheti, a földek túl rövid idejű pihentetése pedig kedvezhet egyes kártevők szaporodásának.

"Thaiföldön sem kizárt a hiány, ha így folytatódik az értékesítési láz" - figyelmeztetett a rizsügyi hivatal főigazgatója. Az ország mintegy évi 18 millió tonnás rizsterméséből 9,5-10 millió tonnát szokott exportálni.

A szakemberek szerint a rossz időjárási körülmények, a növénybetegségek, egyes importőr-országok késedelmes igénybejelentése és a spekuláció együttes hatása okozza a rizs világpiaci árának drasztikus növekedését az utóbbi hetekben.

A háttérben azonban más okok is meghúzódnak. Egyes ázsiai országok emelkedő életszínvonala és a lakosság növekedő száma következtében fokozódott e gabona fogyasztása, ami lassan, de folyamatosan apasztja a nemzeti készleteket.

A kialakult válság egyik nagy vesztese a 91 millió lakosú Fülöp-szigetek lehet, amely évi mintegy másfél millió tonnás rizsimportra szorul. Gloria Arroyo miniszterelnök bejelentette ugyan, hogy lépéseket tesznek a termelés hét százalékos növelése érdekében, ez azonban a termelési körülmények elhanyagoltsága miatt nem egyszerűen megvalósítható cél.

Az egyébkent sem stabil politikai helyzetű délkelet-ázsiai országban a megdrágult rizs miatt már most is feszült a légkör, akárcsak a szintén nettó importőr Indonéziában.

A világ rizstermésének csak mintegy hét százaléka kerül a nemzetközi kereskedelembe. Az árualap szűkülése könnyen okozhat súlyos ellátási gondokat.

Vesztese lehet a krízisnek az ENSZ Élelmezési Programja is, hiszen a rendelkezésre álló pénzekből egyre kevesebb segélyt tud beszerezni, többek között Afrika számos országa és Afganisztán részére.

Chrappán György, az Indián Rizs Kft. ügyvezető igazgatója szerint a rizs árának drasztikus világpiaci emelkedése Magyarországon is szükségképpen éreztetni fogja hatását.