Benes-dekrétumok és a magyar kérdés 1945-1948
Benes-dekrétumok és a magyar kérdés 1945-1948 címmel jelent meg egy történészek, jogászok és kutatók által összeállított kötet a dekrétumok megszületéséről és a három év részletes történetéről.
2008. április 6. vasárnap 07:45 - Hírextra
A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai- és Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója szerint a lehetséges forgatókönyvek közül a Benes-dekrétumok elfogadásával a magyarok számára egy aránylag pozitív változat valósult meg.
A kötet egyik szerkesztője emlékeztetett arra, hogy Eduard Benes csehszlovák köztársasági elnök a londoni emigrációban azt az álláspontot képviselte, hogy az egész csehszlovákiai magyar kisebbséget egyoldalúan ki kell telepíteni Magyarországra; ki is jelölték a Dunán azokat az átkelőhelyeket, ahol pontonhidakon naponta 10 ezer családot küldtek volna át Magyarországra.
1945 áprilisában a csehszlovák kormány elfogadta a szlovák nemzetiségű pénzügyminiszter előterjesztését, miszerint minden magyarlakta faluból a magyarok 60 százalékát a saját szekereiken ki kell zavarni a magyar határra.
Szarka László szerint ezek fényében azt a tényt, hogy ma is mintegy 550 ezer magyar él Szlovákiában, nem lehet másképp értelmezni, mint hogy a magyarok, a szlovákiai magyar kisebbség tagjai túlélték a saját halálos ítéletüket.
A szakember hangsúlyozta: ennek egyik tényezője a sokat ócsárolt háború utáni magyar diplomácia, amely belement ugyan a rendkívül egyoldalú csehszlovák-magyar lakosságcsere-szerződésbe, de ez a megállapodás lehetővé tette egy csehszlovákiai magyar hálózat kiépítését. Ennek köszönhetően Magyarország tudomására jutottak a jogsértések, így tiltakozhatott azok ellen.
Magyarország ennek köszönhetően egy éven keresztül késleltethette a lakosságcsere végrehajtását; nemhogy a szekerek, de a vonatok sem indulhattak el, később pedig csak 70 ezer magyart zsúfolhattak a szerelvényekbe, mert csak ezek feleltek meg az egyezménynek. Ez ebben a reménytelenül vesztes helyzetben ez volt a maximum, amit el lehetett érni - fejtette ki Szarka László.
A kötet szerkesztője egy másik fontos mozzanatként nevezte meg a párizsi békekonferenciát, ahol az angol, az amerikai és az új-zélandi delegáció vétója megakadályozta, hogy a reszlovakizáció után hivatalosan megmaradt 200 ezer magyart egyoldalúan kitelepítsék.
Forrás: inforadio.hu