Biztosan mindenkivel megesett már, hogy megvásárolta a régóta vágyott ruhát, plazmatévét, szőnyeget, fúrógépet; majd miután hazavitte és nagy örömmel használta két egész napig, azt kellett tapasztalnia, hogy az új kedvenc nem működik: elromlott, szétesett, elszakadt, elrohadt és egyebek. Ezután következik életünk nagy döntése: visszavigyük-e a boltba az immár teljesen használhatatlanná vált portékát, megkockáztatva, hogy a kereskedő valószínűleg körberöhög, vállat von, vagy esetleg elküld melegebb éghajlatra; mindenestre a problémánk nem oldódik meg: nem lesz használható ruhánk, plazmatévénk, szőnyegünk, fúrógépünk - no meg pénzünk sem. De várjunk csak - segítség érkezik?

A kormány elfogadta a fogyasztóvédelmi törvény módosítására vonatkozó, az Országgyűlésnek beterjesztendő javaslatot, amelynek célja, hogy nagyobb garanciákat, biztonságot adjon a fogyasztóknak. A kormány döntött arról, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban jövő év január 1-jétől létre kell hozni az állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot. A tervek szerint a törvénymódosítás szeptember 1-jétől lépne hatályba.



Megkérdeztem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjét, pontosan miben áll ez a módosítás. Kérdéseimre levélben kaptam választ.

Miért épp most vált szükségessé a módosítás? Összefügg ez azzal, hogy egyre több olyan esetről hallani (főleg az élelmiszerértékesítés területén), ahol nem tartják szem előtt a fogyasztók érdekeit (áru-újracímkézés, romlott élelmiszerek stb.)?

A módosítást szükségessé tette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2005/29/EK irányelv átültetése, valamint egyéb jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése is. Továbbá a III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési programból eredő aktuális kormányzati intézkedések végrehajtása is szerepet játszott. A fogyasztóvédelmi törvény módosításával párhuzamosan kerül sor az élelmiszerláncról és felügyeletéről szóló törvény megalkotására, amely az élelmiszer-ellenőrzés területén is megerősíti a hatósági fellépés hatékonyságát.

A törvény mely részeivel van probléma? Milyen hiányosságok vannak? Nincs eléggé konkretizálva a jogszabály, túl engedékeny, esetleg a büntetés mértéke túl csekély?

A jelenleg hatályos fogyasztóvédelmi törvény (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény) alapján a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása teljes mértékben az eljáró hatóság mérlegelésére van bízva: a törvény nem tartalmaz sem alsó, sem felső korlátot az adott esetben kiszabható bírságösszeg kapcsán. Ehhez képest alkotmányossági (jogbiztonsági) okokból mindenképpen szükségessé vált a kiszabható bírság felső határának törvényi rögzítése. A módosítás szerint a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságolásban az alsó és felső határ 30 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedhetne majd, ha a Parlament ebben a formában elfogadja.

Konkrétan milyen változtatásokról van szó, lehet-e tudni részleteket?

A törvénymódosítás lényeges elemeiből kiemelhető például a fogyasztóvédelmi szankciók módosítása. A fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságolás szabályainak módosítsa mellett bővülnek a fogyasztóvédelmi hatóság egyéb szankcionálási jogosítványai is: tágabb lehetősége lesz az üzlet ideiglenes bezáratására; vagy mindenképpen bírságot kell kiszabnia egyes jogsértések esetén (pl. ismételt jogsértés esetén, a 18 éven aluliak sérelmére elkövetett jogszabálysértésnél). Példák: Ha egy üzletben veszélyes terméket talál a fogyasztóvédelmi hatóság, bezárathatja az üzletet (azonban csak ideiglenesen, vagyis a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra). Ha a hatóság egy éven belül ismét ugyanazzal a jogsértéssel találkozik egy adott üzletben, mindenképpen bírságot kell kiszabnia, ennél enyhébb szankcióval nem úszhatja meg a vállalkozás.

A törvénymódosítással ki lehetne küszöbölni azokat a fogyasztóvédelmi problémákat is, melyek általában a hipermarketek élelmiszerárui kapcsán gyakran felmerülnek?

A fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései nemcsak az élelmiszerekre, hanem minden termékre vonatkoznak. Ha élelmiszerek kapcsán merül fel majd a fogyasztók megtévesztése vagy egyéb címkézési probléma, a módosítás szerinti szigorú szankciók az élelmiszer-vállalkozásokkal szemben is alkalmazhatók lesznek. Ha azonban élelmiszerbiztonsági probléma merül fel, akkor az élelmiszerláncról és felügyeletéről szóló új törvény alapján az egységes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv fog eljárni.



A Minisztériumban január 1-jétől létrehoznák az állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot. Miért van rá szükség? Milyen feladatai lennének? Módosulna-e ez esetben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatköre?

A Kormány állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot hoz létre 2009. január 1-jétől, amely a fogyasztóvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó minisztérium keretein belül fog működni. Feladata lesz a fogyasztók tájékoztatása, valamint a fogyasztói beadványok fogadása és illetékes hatósághoz való továbbítása. A folyamatban lévő törvénymódosítások és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló közösségi irányelv átültetése ugyanis jelentősen módosítja a fogyasztóvédelmi területen eljáró hatóságok hatáskörét, ezért a fogyasztókat orientálni kell abban a kérdésben, hogy problémájukkal mely hatósághoz vagy szervhez fordulhatnak. Az ügyfélszolgálat telefonon, illetve elektronikusan is elérhető lesz. Ez az új feladat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét nem érinti.

A fogyasztók mennyire vannak tisztában saját jogaikkal? Egy felmerülő probléma esetén mennyire van esélyük érvényesíteni azokat (pl. egy nagyobb cég ellen)? A módosított törvény lehetővé tenné, hogy „komolyabban vegyék” a fogyasztót, ha reklamál?

A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika kiemelt célként fogalmazza meg a tudatos fogyasztói magatartás erősítését. Ezzel összhangban a fogyasztóvédelmi törvény új, egységes panaszkezelési szabályozást hoz létre. Az új szabályozás értelmében a fogyasztók szóban bejelentett panaszát a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni és szükség szerint orvosolni. Amennyiben a fogyasztó a panaszkezeléssel nem ért egyet, vagy panaszának orvoslása nem lehetséges, a vállalkozás jegyzőkönyvet köteles felvenni. Ilyenkor, valamint ha a fogyasztó írásbeli panasszal él, a vállalkozás a panaszt harminc napon belül minden esetben köteles írásban megválaszolni, és a panasz elutasítása esetén a fogyasztót tájékoztatnia kell arról, hogy panaszával mely szervhez fordulhat. Azoknál a vállalkozásoknál (pl. közüzemi szolgáltatók), ahol kötelező ügyfélszolgálatot működtetni, szintén nemcsak a panasz elutasítása esetén (ahogy a jelenlegi szabályozás szól), hanem minden esetben kötelesek – tizenöt napon belül – megválaszolni a fogyasztó panaszát, amely kötelezettség alól csak a fogyasztó személyesen bejelentett és azonnal orvosolt panasza jelent kivételt.

A kormány múl hét szerdán elfogadta a törvénymódosítás szövegtervezetét, de akkor lesz csak végleges, ha a Parlament is elfogadja majd.

Mindez jól hangzik; azonban egyes civil szervezetek szerint az új törvény inkább a kereskedőknek, nem pedig a fogyasztónak kedvez majd. A részletekről Szép Gábort, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) kommunikációs vezetőjét kérdeztem.

Mennyiben védi a fogyasztót az újonnan bevezetendő, módosított törvény?

A fogyasztóvédelmi törvény jelenlegi módosításai a fogyasztó számára elég komoly visszalépést jelentenek, ugyanis sajnos inkább a kereskedőket védik, nem pedig őket. Említhetném például a Békéltető testület működésével kapcsolatos változásokat. A Békéltető Testület egy alternatív vitarendezési fórum, kisebb ügyekben szoktuk javasolni a fogyasztóknak, hogy vegyék igénybe, a hosszadalmas bírósági eljárást elkerülendő; ugyanis ez egy ingyenes szolgáltatás, és viszonylag rövid időt vesz igénybe: maximum kilencven nap alatt lezárulnak az ügyek. A Békéltető Testület célja, hogy a fogyasztó és a kereskedő között egyezséget hozzanak létre. A Testület határozatai nem kötelező, hanem ajánlás jellegűek; ám ha a kereskedő nem teljesíti ezt az ajánlást, a neve nyilvánosságra hozható - segítségképp a fogyasztónak, melyek azok a cégek, amelyek szolgáltatásait nem érdemes igénybe venni. Ez a nyilvánosságra hozatali lehetőség a jövőben megnehezül, a kereskedők így kevésbé lesznek motiváltak, hogy elfogadják a Testület ajánlásait. A Fogyasztóvédelmi Egye¬sületek Országos Szövetsége (FEOSZ) - amelynek mi is a tagjai vagyunk - korábban létrehozott egy „feketelistát”, amely azokat a cégeket tartalmazta, amelyekkel a Békéltető Testületnek a legtöbb problémája volt. A lista megjelenésével „érdekes módon” megnőtt a kereskedő cégek egyezségre való hajlandósága. Ha ez a fenyegetettség a továbbiakban nem áll fenn, nyilvánvalóan ez a hajlandóság csökkenni fog.