A tudós társaság elnöke annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghívására szerdán és csütörtökön Budapesten tanácskozik az ENSZ Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testületének (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) több mint 300 szakembere és tudósa.
Kedden, az ülés előestéjén Fodor Gábor, valamint Vizi E. Szilveszter "Éghajlatváltozás: tudomány és politika" címmel fórumot tart a Magyar Tudományos Akadémián, ahol Rajendra Pachauri, az IPCC elnöke beszél az éghajlatváltozás folyamatáról és arról, hogy mit kell tenni a világnak. Ezt az éghajlatváltozás okairól, várható alakulásáról, a kibocsátások csökkentési lehetőségeiről és az alkalmazkodásról szóló beszélgetés követ.
"Rendkívül fontos kérdésről van szó, ez az ülés is azt bizonyítja, hogy a tudománynak, a politikának és a civil szervezeteknek együtt kell működniük és komolyan kell venni azt, ami a világban történik" - mutatott rá az MTA elnöke.
Mint kifejtette, a tudomány is felelős a globális felmelegedésért. Gyors fejlődése tette ugyanis lehetővé, hogy a gazdaság egészen "elképesztő" tempóban növekedjen, s globalizálódjon. A globalizálódott gazdasági fejlődés viszont a regionális érdekeket háttérbe szorította.
"Ezért hihetetlenül nagy lett a környezetszennyezés, hihetetlenül nagy lett a szén-dioxid kibocsátása" - mondta az MTA elnöke, hozzáfűzve, hogy igazából a verseny, a versenyképesség megtartása, a fenntartható fejlődés szorította háttérbe a globális mértékű erkölcsi kérdéseket.
A tudománynak, a tudósnak ezért kötelessége, hogy hosszú távra kivetítve mindenki, de elsősorban a törvényhozók számára közérthetően ismertesse a tudományos eredményeket, világossá tegye az összefüggéseket. - "Itt kapcsolódik a tudomány a politikához" - emelte ki a tudós társaság elnöke.
Vizi E. Szilveszter emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hosszú évek óta foglalkozik a globális felmelegedés kérdésével. Ez az ország éghajlatváltozási stratégiáját kidolgozó VAHAVA-projekt (Változások-hatások-válaszok), amely 2003-2006 között Láng István akadémikus irányításával ajánlásokat dolgozott ki a kormány számára.
"Olyan klímapolitika kidolgozását célozta, amely egyaránt beépül a gazdaságba, a szociális, egészségügyi és környezetvédelmi politikába. A VAHAVA-projekt alapján fogadta el a közelmúltban az Országgyűlés a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma honlapja szerint a budapesti ülésszak egyik fő témája a klímaváltozás vizekre gyakorolt hatása és a megújuló energiaforrások alkalmazása lesz, de döntést hoz a testület arról is, hogyan használja fel a Nobel-békedíjhoz járó összeget az éghajlatváltozással kapcsolatosan.
