A bíróság emellett 10 évi börtönre ítélte a hadsereg volt kapitányát, akit azzal vádolnak, hogy ő adta át a gyermeket a nevelő szülőknek azután, hogy az igazi szülőket elrabolták az állambiztonsági erők.
Első ízben történt meg, hogy az argentin "piszkos háború" idején eltűnt egyik ellenzéki gyermeke pert indított nevelőszülei ellen és azokat el is ítélték. Maria Eugenia Sampallo Barragán 2001-ben tudta meg, hogy valójában két nyomtalanul eltűnt politikai fogoly, Mirta Mable Barragán és Leonardo Rubén Sampall lánya. Édesanyja hat hónapos terhes volt, amikor 1977. december 6-án elrabolták őt apjával együtt, és a kislány 1978. februárjában született meg egy titkos kínzóközpontban.
A viszonylag enyhe ítélet miatt tiltakoztak az argentin emberi jogvédő szervezetek, amelyek szerint több mint 200 gyermek került így a diktatúra idején az akkori hadsereghez és politikai erőkhöz közelálló, "megbízható" szülőkhöz. A "Plaza de Mayo Nagyanyái" nevű szervezet alelnöke, Rosa de Roisinbilt szerint a vádlottak megérdemelték volna az országban kiszabható maximális, 25 évi börtönbüntetést. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban és más országokban a gyermekrablást majdnem olyan súlyosan büntetik, mint a gyilkosságot.
A "Plazo de Mayo Nagyanyái", akik tüntetésük színhelyéről kapták nevüket, eddig 88 olyan gyermeket azonosítottak DNS-teszt segítségével, akiket az ő eltűnt lányaiktól és fiaiktól raboltak el.
Argentina előző és jelenlegi elnöke, Nestor Kirchner és Cristina Fernandez egyaránt legfontosabb célkitűzései közé sorolta a "piszkos háború" idején történt emberi jogsértések feltárását és orvoslását.
