A politikus szerint az elégséges szolgáltatás mértékét akár százalékosan is meg lehetne határozni a törvényben.
Hock Zoltán úgy vélte, hogy a törvény ilyen jellegű módosítása nem csökkentené a szakszervezetek érdekérvényesítési képességét. Olyan egyensúlyi állapotot kell teremteni, ami nem korlátozza a szakszervezetek érdekérvényesítési képességét, ugyanakkor a közösségi érdekeket is figyelembe veszi - tette hozzá.
Az MDF szakértői vizsgálják, hogy a pártnak kellene-e ezt a módosító javaslatot benyújtania - fűzte hozzá.
Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy miként kellene a változtatni a sztrájktörvényen az elégséges szolgáltatás hiányos szabályozása miatt, azt mondta, hogy a budapesti városvezetés szemléletén kellene változtatni.
A február végi vasutassztrájk idején Kontur Pál, a Fidesz munkástagozatának elnöke az MTI-nek azt mondta: a Fidesz nem támogatja a sztrájktörvény módosítását, mert az mindenképpen a sztrájkjog "megosztását, feldarabolását" jelentené.
Az MSZP szerint csak az Országos Érdekegyeztető Tanácson (OÉT) született megállapodás alapján lehetne módosítani a sztrájktörvényt. Filló Pál a távirati irodának kiemelte: a képviselő szerint pártja nem kezdeményezi a jogszabály módosítását. A napi helyzet alapján nem szabad módosítani a törvényt, ez nagyon súlyos politikai hiba lenne - tette hozzá.
Az MTI kormányzati forrásból úgy értesült, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén időről-időre szóba kerül a sztrájktörvény módosítása. A munkaadók egyebek mellett módosítanák a jogszabály elégséges szolgáltatásokra vonatkozó passzusait, pontosabban határoznák meg a rendelkezéseket. A munkavállalók azonban megfelelőnek tartják a jelenlegi szabályozást.
Kolláth György alkotmányjogász az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a sztrájktörvény szelleme nagyon liberális, megengedő, egyes jogi-technikai elemei azonban elnagyoltak, aminek következtében a sztrájk ugyan alapvető alkotmányos joggá vált, de korlátlanul és parttalanul.
