Állatvédelmi lobbi

A Fauna Egyesület három másik állatvédő szervezettel közösen a négy visegrádi országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) végzett felmérést, amelynek során a kiskereskedelmi láncok állatvédelmi elkötelezettségét és a különböző gazdálkodásból - ketreces, mélyalmos, szabadtartás és bio - származó tojás forgalmát vizsgálta.

"Nemcsak Magyarországon, de az egész kelet-európai régióban egyetlen állati eredetű élelmiszer van, amelynél létezik állatbarát gazdálkodásból származó alternatíva a boltok polcain, ez pedig a tojás. Ezért fókuszáltunk ebben a jelentésben a tojásra" - mondta Pencz Levente, a Fauna Egyesület programigazgatója.

Az állatvédő szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedelmi láncok szorítsák vissza a ketreces tartásból származó tojás forgalmát és helyezzék előtérbe az alternatív tartásból származó tojások kínálatát. A fogyasztókat arra biztatják, hogy nézzék meg a tojások jelölését, amelynek első száma az állattartási módot mutatja. (A 0 ökológiai tartási rendszert, az 1-es szám szabadtartást, a 2-es alternatív tartást, míg a 3-mas ketreces tartási rendszert jelöl.) Ennek alapján a vásárlók eldönthetik, hogy milyen állattartási módból származó tojásért adnak pénzt. "A termelőket indirekt módon szeretnénk ösztönözni, hogy a hagyományos ketreces tartásról egyre nagyobb mértékben álljanak át alternatív tartási rendszerekre" - fogalmazott Pencz Levente.

Európában egyébként Magyarországon a legmagasabb a tojásfogyasztás 284-287 darab/év/fő, míg az Európai Uniós átlag 220 darab/év/fő. A tojótyúkállomány megközelíti a 15 millió darabot, ebből kétmillió tenyészállat, mintegy ötmillió az úgynevezett intenzív tojótyúk, amely piacra termel, háztáji körülmények között pedig 8-9 millió tyúkot tartanak.

Magyarországon 13 kiskereskedelmi láncot keresett fel a Fauna Egyesület a felmérés során. A nehézséget az okozta, hogy a legtöbben nem feleltek a kérdésekre, vagy visszautasították a válaszadást. Két cég - a Metro és a Spar - jelezte csupán, hogy terjeszteni kívánja az alternatív tartásból származó tojások értékesítését.

Az Európai Bizottság Eurobarometer elnevezéssel végzett kutatást az Unió minden tagállamára vonatkozóan, amelyből kiderül, hogy a fogyasztók többségét komolyan érdekli miként bánnak a gazdasági állatokkal. A felmérés szerint a visegrádi országok állampolgárainak nagy része lenne hajlandó többet áldozni az olyan gazdaságokból származó tojásért, amely magasabb állatvédelmi követelményeknek felel meg. Tavaly mind a négy ország válaszadóinak 59 százaléka vélekedett úgy, hogy hajlandó lenne a megszokott üzlet helyett másik boltban vásárolni csak azért, mert ott több állatbarát terméket forgalmaznak - hangzott el a keddi sajtótájékoztatón.

Peter Vingerling, a brüsszeli székhelyű európai állatvédő szövetség az Eurogroup for Animals kiskereskedelmi láncokkal foglalkozó szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió 2012-től tiltja a hagyományos ketreces tojótyúktartást. Helyette egy módosított, úgynevezett feljavított állattartási rendszert ír elő, amely a madaraknak a korábbinál nagyobb alapterületet, továbbá tojófészek, ülőrúd és korlátozott porfürdőzési lehetőség biztosítását tartalmazza.

Jelenleg egy ketrec mérete általában ötvenszer ötven centiméter, amelyben öt-hét tyúkot helyeznek el. A ketrec alja lejtős rács, van benne etető, itató és tojásgyűjtő szalag. Ezek a körülmények korlátozzák a tyúkokat abban, hogy faji sajátosságukból eredő viselkedésüket gyakorolják, vagyis kitárják szárnyukat, csapkodjanak, vagy porfürdőzzenek. A Fauna Egyesület szerint ennél minden más alternatív tartási mód elfogadhatóbb lenne.

Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára utalt arra, hogy a szabadtartásnál is felmerülnek problémák, csak azok más jellegűek, például a tyúkokat meg kell védeni más állatoktól vagy a madárinfluenzától. Továbbá felhívta a figyelmet arra a legfrissebb kutatásra, amely szerint az alternatív tartásban élő tyúkok nagyobb stressznek vannak kitéve a ketrecben tartottaknál, ugyanis meg kell küzdeniük egymással az élelemért. Ugyancsak gond, hogy a hagyományos tartási módhoz képest dupla annyiba kerül a biotartás. Ráadásul az áruházláncok arra törekednek, hogy minél olcsóbb terméket, ez esetben tojást kínáljanak.

Az Európai Unióban Hollandiában és Ausztriában egyáltalán nem forgalmaz egyetlen szupermarket sem ketreces tartásból származó tojást. Angliában pedig a boltban kapható tojások 51 százaléka származik szabadtarásból.