Bakermann a mozikban

A rendező hangsúlyozta, hogy a Taliándörögdről a Rekordok könyvébe alcímet viselő film elkészítésénél a korábbi munkáihoz hasonló elvek és szemlélet vezérelte: a falusi közeget, a kis emberek, a kis közösségek életét szerette volna bemutatni humorral fűszerezve, mert mint mondta, a nevetés a gyógyítás egyik eszköze.

Ma Magyarországon a legfontosabb szellemi tőke a vidék, a kis települések, ahonnan egy-egy tehetséges ember kellő szerencsével eljuthat a fővárosig - folytatta Szőke András, aki kitért arra is, hogy a film kulcsmotívuma a kenyér, amely a magyar embernek fontos szakrális szimbólum.

A szereplőválasztásról szólva kiemelte, hogy a színházi színészek mellett próbált olyan szereplőket is választani, akik vagy soha nem voltak színészek, vagy eddig az utcaszínházhoz hasonló technikával dolgoztak. Példaként említette Badár Sándort, aki Suzumit, az egykori autógyári munkást alakítja a történetben. A filmben ugyanakkor gyermekkori idoljai is feltűnnek, például Gáspár Tibor (Multiplex), Györgyi Anna (Irénke, a kocsmárosnő), valamint Lázár Kati (Gyöngyi néni, Kiskovász anyja).

Mint fogalmazott, annak fúziója izgatta, "hogy szervül egymással a klasszikus színház, az improvizáció és a kötött forgatókönyv". Nagyon precízen megírt forgatókönyvből dolgoztak, de fontos szerepet játszott az improvizáció, a színészek személyisége, attitűdje is - mutatott rá Szőke András.

Megemlítette azt is, hogy nem ez az első filmje, amit a Művészetek Völgye egyik kis településén forgatott. A Taliándörögdön élőknek a Bakkermann munkát, lehetőséget adott - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy tervezi-e már a következő munkáját, csak annyit válaszolt, "vannak elképzelések, vágyak, álmok". Mint mondta, reméli, hogy következő alkotásában is azzal a stábbal dolgozhat, amellyel eddig.

A Bakkermann - Taliándörögdről a Rekordok könyvébe indítórugója a kilátástalanság, amely kor és politika független. Jelképes kisemberek állnak szemben a képtelenül felgyorsult nagyvilággal. Elszánták magukat, felveszik a kesztyűt, derekasan küzdenek sorsuk ellen. A film hősei, a pék hatalmas ötletével - "Megvan a megoldás! Ha megsütjük a világ legnagyobb kenyerét, akkor bekerülünk a rekordok könyvébe és felfigyelnek ránk!" - próbálják kihúzni magukat abból az ingoványból, amibe önszántukon kívül kerültek. Az ő útkeresésüket mutatja be az egész estés játékfilm.

A szereplők érdekes és egyedi karakterek, beszédes nevekkel: Kiskovász (Zelei Gábor) és iszákos segédje, Csöröge (Szőke András) mellett megjelenik az egykori autógyári munkás, Suzumi (Badár Sándor), a kissé sérült egykori mozigépész, Multiplex (Gáspár Tibor), Kövesi, a polgármester (Tóth Károly), valamint Tanár úr, a nyugdíjas iskolaigazgató (Lilienberg Ferenc). A történetből persze kihagyhatatlanok a nők, akiken minden múlik: Gyöngyi néni, Kiskovász anyja (Lázár Kati), Tündike, a munkanélküli tanítónő (Kerekes Vica), s a helyi szexszimbólum, Irénke, a kocsmárosnő (Györgyi Anna).

A figurák az élet rögös útjain csetlő-botló kisemberekként sokszor megcsúsznak, néha pofára is esnek, de mindannyiszor feltápászkodnak, és újra elindulnak a számukra kijelölt ösvényen, ezek a bukások és botladozások bővérű humorral fűszerezett történetet adnak, számtalan komikus jelenettel. A forgatókönyvet Szőke András és Kincses Zoltán írta, az operatőr Halász Gábor volt, a producer Debreczeni Róbert, a vágó pedig Szalai Károly és Sass Péter. A filmben feltűnnek a Godot Dumaszínház, illetve a Bon-bon zenekar tagjai is.