Az államtitkár, Csontos János (MSZP) országgyűlési képviselővel együtt a "Ló és lovas zászlóshajó program"-ról tartott ismertetőt lovas vállalkozások képviselőinek.
Magyar Bálint közölte: az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, a felsőoktatási pályázatokban, 80 milliárd forint áll arra rendelkezésre, hogy javuljanak a természettudományi és műszaki képzés infrastrukturális feltételei. Az államtitkár szerint a természettudományos képzésbe beleérthető a lovas ágazathoz tartozó képzések sora is.
Az egyetemek és a főiskolák a meglévő ménesgazdaságokkal vagy magángazdaságokkal szerződve olyan beruházásokat tudnak közösen pályázati segítséggel létrehozni, melyek az oktatásba bekerülnek.
Az összefogás példáiként említette a Nyugat-magyarországi Egyetemet, mely a bábolnai ménesgazdasággal közösen pályázott, és a Eszterházy Károly Főiskolát Egerben, mely a Szilvásváradi ménes gazdasággal közösen pályázott.
Magyar Bálint kiemelte: ezeken a helyeken, pályázati pénzek segítségével a lovasoktatás bázisa alakulhat ki. A 80 milliárd forintból a tervek szerint 1,5 milliárd forint az az összeg, ami 5-6 közös pályázatra rendelkezésre áll majd.
A szakképzés szintjén is lehetőségként említette azt, hogy a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) kialakításánál lehetőség van a lovas képzéshez kapcsolódó fejlesztésekre. Egyelőre nincs arról információja, hogy a 35 TISZK közül lesz-e , aki ezt a tevékenységet oktatná, de a lehetőség meg van rá.
A közoktatás egyéb területein három lehetőséget emelt ki: a testnevelőtanár-képzésnek része lenne a lovaglás megtanulása, másrészt a tanártovábbképzésben helyet lehetne szorítani, mintegy 2.000 tanár oktatásának, kiképzésének, mely nem azt jelentené, hogy szakoktatók lennének, de megtanulnának lovagolni és közel kerülnének a lovas kultúrához. Ez 50-80 órás képzést jelentene, 150-200 ezer forintért személyenként.
Ahogyan az alapfokú művészeti oktatásra a központi költségvetés forrásokat szán, úgy kísérletképpen 2-3 ezer diák számára lehetővé tennénk, az iskola pályázhasson arra, hogy lovardában lovasképzést kapnak a fiatalok. Magyar Bálint hozzátette: nem szakmaként, hanem egyáltalán azért, hogy a lóval bánni és lovagolni tanuljon a fiatal.
Csontos János országgyűlési képviselője, a Nemzeti Lovas Programot koordináló miniszterelnöki megbízott felhívta a találkozón megjelent lovas vállalkozások figyelmét arra, hogy a kistérségek lovas programjának be kell épülni a most induló második Leader-programokba, mert ellenkező esetben nem lesz rá pénz.
Emlékeztetett arra, hogy az első Leader-program idején kistérségenként 100 millió forintot lehetett pályázaton nyerni, míg a jelenleg induló programnál ennek 10-15 szerese is elnyerhető.
Kiemelte: hosszú távon életképes vállalkozásokat kívánnak támogatni, melyek egyúttal munkahelyeket is teremtenek.
Reményét fejezte ki, sikerül elérni, hogy az ötezernél nagyobb lélekszámú településeken működő lovas vállalkozások is pályázhassanak a Regionális Operatív Program keretében.