Nem csak mi vagyunk a tóban

Olyan apró lényeg is élnek a tóban, amelyeket szabad szemmel nem lehet látni. A Balaton lebegő mikroszkopikus algáinak (fitoplankton) kifogásolható mértékű elszaporodása a hetvenes években kezdődött a Keszthelyi-medencében, ahol koncentrációjuk 1982-ben elérte a lehetséges maximumát. A Balaton nyílt vizében legnagyobb tömegben a kovamoszatok és a kékmoszatok (cianobaktériumok) fordulnak elő. A kovamoszatok általában tavasszal, március és április hónapban tömegesek. A kékalgák - rendszerint a kovamoszatokat jelentősen meghaladó tömegű- elszaporodásának időszaka a nyár, ami sajnos egybeesik a tó legintenzívebb turisztikai igénybevételével. A Balaton uralkodó cianobaktérium fajai képesek a légköri molekuláris nitrogén megkötésére. Általános tapasztalat, hogy a kékalga-tömegprodukciók kialakulása szorosan összefügg az időjárással és ezen belül is a vízhőmérséklet alakulásával.

A tudományos kutatások során a Balatonból előkerült algafajok száma meghaladja a kétezret. Ennek a gazdag algaflórának túlnyomó része valamilyen aljzathoz rögzítetten él és csupán egynegyedük a nyíltvíz lakója. Ebből a mintegy 500 fajból tíznél is kevesebb az adott körülmények mellett tömegesen elszaporodni képes szervezet. Közülük 1982-óta a Balaton nyári algaegyütteseiben egy cianobaktérium faj, a Cylindrospermopsis raciborskii lett a legelterjedtebb.

Sós vagy édes?

Valójában a Balaton vize nem édes, hanem sós. Csak sokkal enyhébben, mint a tengerek, óceánok vize. Nem csak a felszíni vizek visznek ásványi anyagokat a tengerbe. A víz is kioldja a tengerek, óceánok aljzatát alkotó kőzetekből, üledékekből a sót. Jelentős mennyiségű só származik az óceáni hasadékokon keresztül beáramló forró vulkanikus anyagokból is. A Balaton vize tartalmaz sókat, igaz, az óceánokhoz képest meglehetősen keveset, de az eső, a folyók és a talajvíz a tóba is szállít sót és ásványi anyagokat. Nagy különbség viszont, hogy a Balaton vizében meglehetősen kicsi a látótávolság a rendkívül finom iszaptól, míg néhány tenger vize kristálytiszta. A tavak vize folyamatosan cserélődik. Nincs ez másképp a Balaton esetében sem.

A Balaton jelenlegi állapotáról Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hidrobotanikai Osztály vezetője adott pontos információkat.

Jelenleg milyen állapotban van a Balaton vize?

Tavaszi állapotban van, még csak most éledezik a tó. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor még nagyon tiszta, alig pezsdül benne az élet, nagyon nagyfokú a tisztaság. Nyáron is tiszta, de most még annál is jobb a minősége.

A jelenlegi vízszint 115 cm, ami 5 cm-rel magasabb vízállást jelent, mint a megengedett mérték. Ennek a tisztaság szempontjából van valami jelentősége?

Nem, a vízminőség szempontjából nincs. Ez az úgynevezett felső szabályzási szintet meghaladja, ezért ebből szükségszerűen le kell engedni, mert ha jönne egy vihar, akkor elöntené a parti telkeket. A Balaton úgy lett szabályozva, hogy a siófoki vízlépcső 110 cm-es állásig vannak kiépítve.

Az örömteli, hogy most jó állapotban van a víz minősége, hogy nyárra is ilyen maradjon, az függ például az időjárástól? Vagy mi befolyásolja?

Érdekes, sokan azt gondolják, hogy ez függ az időjárástól. Jön egy nagy kánikula, aszályos idő és ez rontja a víz minőségét. De ez nem így van. Több mint egy évtizede nem történik ennek hatására semmi. Sikerült a Balatonban a vízminőséget rontó anyagoknak a terhelését, olyan mértékben csökkenteni - sok milliárd forintos beruházásokkal -, hogy a szennyezés egyharmaddal kevesebb éri, mint ezelőtt húsz évvel. Ez az oka annak, hogy bármilyen meleg is van, akkor is jó marad. Több mint 10 éve bizonyítja minden nyáron, hogy sikerült ezekkel a nagy beruházásokkal megvédeni és megjavítani.

Egy időben lehetett hallani a kék algák elszaporodásáról ezek most mennyire vannak jelen a tóban?

A kék algák nem csak a Balatonban, hanem minden állóvízben előfordulnak nyaranta. Nem az a kérdés, hogy van, vagy nincs, hanem, hogy mennyi van belőlük. A Balaton alapvető problémája az volt, hogy ezekből az algákból túl sok volt. Egészen 1994-ig így volt, de azóta ezeknek a mennyisége a megengedett határérték alatt van.

Mit értünk azalatt, hogy a vízvédelmi rendszer megfelelően működik?

A Balaton vízvédelmét azáltal sikerült megjavítani, hogy a tóba folyó szennyvíz mennyiséget töredékére csökkent. Még tisztítva sem kerül a Balatonba. A Kisbalaton vízvédelmi rendszer, ami nem más, mint a hajdani mocsárvilág helyén kialakított mesterséges vízterületek. Nem kicsik, mert egy-egy ilyen medencéje akkora, mint a Velencei-tó. Ez nem működik annyira jól, de alapvetően nem is ront rajta. A szennyvíztisztítás és elvezetés az, amely a Balaton vízminőségét nagyon előnyösen befolyásolta.

Meddig lehetünk nyugodtak, meddig marad ilyen kifogástalan a kedvenc tavunk vize?

Ha minden így marad és így fog működni, akkor semmi nem veszélyezteti. Legyen kánikula, legyen alacsony vízállás vagy bármi. Ha ezeket a szennyvíztisztító rendszereket, és a szennyvíz elvezető csatornákat hagyják működni, akkor a Balaton vize biztonságban marad és jó minőségű marad.