A "Balaton királyaként" emlegetett Szlávy Bulcsú 1997-ben tűnt el, de holttestére csak 2004-ben találtak rá a rendőrök, amikor tetten érték Wappler László elsőrendű vádlottat, amint éppen a holttestet szedte elő rejtekhelyéről.
A vád és a Pest Megyei Bíróság (PMB) tavalyi első fokú ítélete szerint Wappler ölette meg Szlávyt, majd holttestét egy fővárosi garázsban 40 centiméternyi beton alá rejtette.
A gyilkosság oka részben elszámolási vita, részben pedig a Szlávy Bulcsú és Wappler barátnője közti viszony lehetett.
Wappler első fokon 15 évet kapott, egyik vádlott társa, a végrehajtó 12-őt, egy bűnsegéd pedig 6-ot.
Az eljárás adatai szerint az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boross Tamás tudhatott Szlávy megöléséről, hiszen átvette érdekeltségeit, de a gyilkosság nem köthető hozzá.
A fellebbezések folytán másodfokra került ügyben a Fővárosi Ítélőtáblán korábban a védők hatályon kívül helyezést, az ügyész lényegében az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A tábla szerdán az elsőfokú eljárás, illetve az ítélet súlyos törvénysértései miatt rendelt el új eljárást.
A szóbeli indoklás szerint súlyos hiba volt figyelmen kívül hagyni a büntetőeljárási törvény változását a tanúk figyelmeztetése körében.
"Eléggé szomorú", hogy az elsőfokú tárgyaláson résztvevő jogászok hónapokon át nem vették észre a törvény változását - jegyezte meg a tábla tanácselnöke.
Sem a mentő körülmények elhallgatására, sem a tanú mentességére történő kioktatások, sem pedig az erre adott válaszok, illetve azok jegyzőkönyvezése nem volt szabályos, így ezek a vallomások nem használhatók fel bizonyítékként. Ezeket a tanúkat az új elsőfokú eljárásban ismét meg kell hallgatni és vallomásukat újra kell értékelni.
A terhelő vallomásokat szolgáltató tanúk között volt, akinél az emberöléssel kapcsolatos bűnpártoló, illetve bűnsegédi magatartás merülhet fel, más tanúknál a bűnszervezethez tartozás, de ennek ellenére nem volt figyelmeztetés az erre vonatkozó mentességre, azaz arra, hogy a tanú nem kötelezhető saját magát terhelő vallomásra.
A PMB elsőfokú ítélete nemcsak azért megalapozatlan, mert a szabálytalan tanúvallomások nem használhatók fel, de a tábla kifogásolta a súlyos logikai hibákat is. Így például ha a szakértői vélemény nem zárja ki, hogy egy rögzített nyom lehet vér is, az nem értékelhető akként, hogy kétséget kizáróan vérnyomot találtak.
A tábla szerint példátlan, hogy a hiányzó tárgyi bizonyítékokat, terhelő tanúvallomásokat az elsőfokú bíróság pszichológiai szakvéleményben rögzített személyiségjegyekre hivatkozva próbálja pótolni.
Ránézésre nem lehet bűnösséget megállapítani, a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem róható a vádlott terhére - hangsúlyozta a tábla tanácselnöke.
A Szlávy-gyilkosság ügyében az új elsőfokú eljárás lefolytatásával a Heves Megyei Bíróságot bízta meg a tábla azzal, hogy különös gondot fordítson a tanúvallomások szabályszerűségére és a szakvélemények logikus, okszerű értékelésére. Wappler és egyik vádlott társa előzetes letartóztatását ugyanakkor fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla.
