Viking kincset találtak
Több száz ősi érmét találtak múlt héten Svédország fő nemzetközi repterének közelében, mely azt sugallja, hogy a vikingek már hamarabb hurcolták haza az idegen érméket, mint korábban gondolták - állítják archeológusok.
2008. április 9. szerda 14:30 - Hírextra
Az 1150 évvel ezelőtt elásott kincs főleg arab érmékből áll, és a legnagyobb, korai viking kincset reprezentálja, melyet valaha Svédországban felfedeztek. A Svéd Nemzeti Örökség Bizottságának régészei váratlanul bukkantak rá a 472 ezüst érme rejtekére, miközben egy bronzkori sírt tártak fel a stockholmi Arlanda reptér mellett.
Kenneth Jonsson kutató szerint a kincs körülbelül Kr.u. 850-ből származik. "A dátum igen korai, mivel a vikingek általi érmeimport csak Kr.u. 800 körül indult be". A felfedezett kincs több érmét tartalmaz, mint Svédország ugyanezen korszakból származó, másik, egyetlen nagy mennyiségű viking kincse. Ezen utóbbit 1827-ben fedezték fel.
"Azon érmék ilyetén fontossága a vikingek számára, ráadásul ilyen korán már magában nagyon érdekes" - mondja a kutató azt sugallja, hogy a vikingek talán korábban folytattak intenzív tengerentúli kereskedelmet, mint eddig hitték. Az újonnan megtalált kincs csak keleti érmékből áll, ami nem meglepő, lévén a korai viking kincseknél főleg közel-keleti érmék domináltak.
Az érmék nagy részét arab helyszíneken verték, mint például a mai Bagdad, és a szíriai Damaszkusz területén. A legújabb érme Kr.u. 840-ből származik. A legrégebbi viszont Perzsiából származik - mondja Karin Beckman-Thoor kutató. Szerinte a perzsa érmék évszázadokig a kereskedelemben foroghattak, mígnem eltemették őket. A kutató szerint azok igen jó minőségűek.
Míg a svéd viking kincsek gyakran előkerülnek Gotland szigetén, a fő kontinensen sokkal ritkább leletnek számítanak. Amint alaposan áttanulmányozták a kincset, az "rengeteg információt nyújthat annak útjáról, és azt is segíthet megállapítani, miért ásták el" - mondja Beckman-Thoor.
Az Arlanda repülőtéri lelet akár fosztogatásból akár kereskedelemből is származhat profitként. Jonsson az utóbbi magyarázatot részesíti előnyben. "Azt hiszem a kincs 95 százalékban kereskedelemből származik" - mondja hozzátéve, hogy a vikingek valószínűleg olyan árukra cserélték az érméket, mint vas, borostyán, kátrány és rabszolgák.
Míg a vikingek a kutatók szerint a Közel-Keletig is elhajóztak, a tengerentúli kereskedelem nagy része talán orosz városokban ment végbe. Oroszország igen gazdag viking maradványokban. Az új kincs legtöbb érméje darabokra van vágva. Jonsson szerint a vikingek elsősorban talán 95 százalékos ezüsttartalmuk miatt tartották azokat értékesnek.
"Mérlegre rakták, és lemérték azokat, így a súly megadta az ezüst értékét. Aztán darabokra törték az érméket, hogy hozzáférjenek a számukra szükséges ezüstmennyiséghez" - mondja Jonsson. A kincsnek otthont adó, kő temetkezési kamrát egy újabb épületfejlesztési terv kivitelezése előtt, a helyszínen végzett ásatások során találták meg. A 16 méter átmérőjű, bronzkori sír a kutatók szerint ezer évvel idősebb lehet, mint az eltemetett ezüst.
Mindössze egy maréknyi viking kincset találtak korábban elrejtve ilyen prehisztorikus épületekben. Elképzelhető, hogy a prominens temetkezési köveket a vikingek egyfajta iránytűként használták, hogy megtalálják a kincset, ha visszajönnek. "Ám az is lehet, hogy úgy hitték, őseik megvédik majd a kincset, ám az is lehet, hogy azt egyfajta ajándéknak tekintették az ősök számára".
A kőemléknek otthont adó domb lábánál középkori település helyszínére bukkantak, amiről úgy hiszik, az a viking korra tekinthet vissza.
Forrás: hirado.hu/National Geographic