A kutatóprofesszor annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy csütörtökön előadást tart azon a budapesti fórumon, amely az ENSZ Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) negyedik értékelő jelentését vitatja meg.

"Arról szól majd az előadásom, hogy Magyarországon milyen felkészülés folyik a klímaváltozásra, annak várható hatásaira, s főleg milyen politikai, gazdasági intézkedések szükségesek a hatások kedvezőtlen mivoltának a csökkentésére" - hangsúlyozta Láng István.

Hozzátette: a várható hatások érintik a természeti környezetet, a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a vízgazdálkodást, az energiafelhasználást, közlekedést, turizmust, de az egészségügyi ellátást is, hiszen megszaporodnak a hőséghullámok, növekszik az UV-sugárzás.
Kifejtette: A meteorológiai és klimatológiai előrejelzések szerint a Kárpát-medencében egy fokozatos felmelegedés várható, vagyis a mediterrán jelleg északabbra csúszik. A folyamat másik jellegzetessége, hogy a csapadék éves mennyisége fokozatosan csökken, a harmadik pedig az, hogy a szélsőséges meteorológiai események gyakorisága, intenzitása, gazdasági károkozása megnövekszik. Ide tartoznak az árvizek, belvizek, az aszályok, hőhullámok, szélviharok.

"Tehát egy olyan régióban élünk, ahol mindenképpen oda kell figyelni a várható eseményekre. Ma még nem drámai helyzet, de nem szabad azt hinnünk, hogy semmit sem kell tennünk, már csak azért sem, mert a számítások szerint jelenleg az időjárási anomáliák által okozott kár és a védekezés költsége együttesen évi 150-180 milliárd forintra tehető. Ez az összeg a jövőben tovább növekszik" - sorolta az akadémikus a várható hatásokat.

Mint hozzátette, tavaly komoly aszály volt, s a mezőgazdaságban nagy kár keletkezett. "Szerencsére ez nem minden évben fordul elő" - mutatott rá Láng István, aki azt szeretné bizonyítani ezen a konferencián, hogy a tudomány és a gazdaságpolitikai szféra között jó együttműködés alakult ki Magyarországon ezen a területen, másrészt megvan a megfelelő magas szintű politikai akarat: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés március 17-én egyhangúlag fogadta el.
"A stratégia egy hosszú távú irányelv, a 2008-2025-ös időszakra szól. Ezen belül a kormány kétévente cselekvési programot köteles kidolgozni és végrehajtani. Az aprópénzre váltás a következő évek nagyon komoly feladata. A tudománynak ezen a területen lesznek további kötelezettségei, hogy segítse ezt a munkát" - magyarázta.

Láng István kitért arra is, hogy a stratégia a klímapolitika két nagy oszlopára támaszkodik. Az egyik a széndioxid és általában az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a másik pedig a védekezés, az alkalmazkodás.

"Az elmúlt 150 évben 30 százalékkal nőtt az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy ez a növekedés okolható a felmelegedésért, akkor az egész világnak össze kell fogni a csökkentés érdekében. A légkörön keresztül Magyarország függőségben van a világ többi államától, hiszen hiába csökkentünk mi akármennyit, ha a kedvezőtlen légkörösszetétel átterjed hozzánk" - mondta.

Láng István szerint mindenképp törekedni kell egy globális megállapodásra és annak betartatására. "Vannak pesszimista nézetek, sikerül-e ez, s mikorra, s hogyan tudjuk megnyerni a nagy fejlődő országokat - Kínát, Indiát -, illetve, hogy az Egyesült Államok milyen részt vállal a munkánkban. Vannak kérdőjelek, az azonban egyértelmű, hogy a védekezés nemzeti feladat, mert ezt senki más nem végzi el helyettünk Egyrészt törekednünk kell a globális együttműködés elősegítésére, ennek érdekében a saját kötelezettségeinket teljesíteni kell, másrészt fel kell készülnünk nehéz szituációk kezelésére" - emelte ki.

Az akadémikus kifejtette: A javulás legjobb esetben is csak több évtized múlva következhet be. A következő évtizedekben a romlási folyamat lelassítása és megállítása a feladat. "Javulás csak néhány évtized múlva várható, ha mindenki betartja azt, amit vállalt" - hangsúlyozta az akadémikus, aki példamutatónak nevezte, hogy ilyen egyetértésben fogadták el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát.

"A megvalósításához komoly politikai elhatározásra és állami segítségre van szükség, illetve arra, hogy a gazdasági szféra, a települések és a lakosság mindezt átérezze, s ki-ki a maga területén tegye meg azt, amit megtehet az energiafelhasználás csökkentése, a várható káros hatások megelőzése és kezelése érdekében" - összegezte Láng István.