A két hét múlva kezdődő kongresszus előadói szerint a mai megújuló energiára építő hőszivattyús, napkollektoros megoldások jelentette megtakarítás valóban képes finanszírozni a banki hiteleket – emellett pedig lassan már terjedőben vannak az energiahatékonysági szerződések, amelyekkel az ingatlanok tulajdonosai a megtakarításból finanszírozzák az energiahatékonysági beruházásokat.

A 2002/91/EC jelű, „Direktíva az épületek energetikai jellemzőiről” című irányelv szerint Magyarországon is csökkenteni kell a lakóépületek energiafelhasználását. Mindez nem képzelhető el a megújuló energiaforrások alkalmazása nélkül, hiszen a direktíva szerint az energiafelhasználás csökkenését úgy kell elérni, hogy a komfortérzet ne csökkenjen – vagyis hatékonyabban kell fogyasztani.

A KVVM által a témában nemrégiben közzétett tanulmány szerint Magyarországon a legnagyobb energiahatékonysági deficit meglepő módon éppen a családi házaknál jelentkezik (amelyek mintegy 55 százalékot tesznek ki országosan). Közülük legalább a felénél lenne szükséges valamilyen energetikai hatékonyságnövelő beruházás, amely országosan akár tíz százalékkal is csökkenthetné az energiafelhasználást, méghozzá nagyrészt a fűtés-hűtés korszerűsítésén keresztül.

Energiahatékonysági szerződés: megtakarítás garanciával

A RENEXPO 2008 szervezője, a REECO sajtóbeszélgetésén Dr. Magyar Zoltán az Építéstudományi Egyesület alelnökeként kifejtette, hogy Magyarországon kedvező tendenciaként érzékelhető az úgynevezett energiahatékonysági szerződések terjedése - igaz, egyelőre főként a vállalati szférában. A korábban leginkább Franciaország, Ausztria és Németország területén elterjedt megoldás lényege, hogy a tulajdonos egy adott futamidő alatt az elért energiamegtakarításból fedezi a hatékonysági beruházás törlesztőrészleteit.

Egy ilyen energiahatékonysági szerződés (vagyis: energy performance contracting) esetén a beruházó garanciát vállal az energiamegtakarításra. A RENEXPO-n is hamarosan előadó Dr. Magyar Zoltán szerint a hazai energiahatékonyság helyzete még egyértelműen rosszul áll manapság. Hazai viszonylatban jelenleg még nem látszik bizonyítottan jól működő ösztönző támogatási rendszer. Mindazonáltal, az energiahatékonyság az energiaárak növekedésével egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.

Technológia és elterjedtség

A technikai megoldásokat illetően Ádám Béla, az Építéstudományi Egyesület Hőszivattyús Szekciójának vezetője kiemelte, hogy a hőszivattyúk esetén 8-10 év a támogatások nélkül kalkulálható megtérülési idő – hangsúlyozottan a jelenlegi gáz- és villamosenergia árak mellett. Továbbá kiemelte, hogy mindenkinek van földhő lehetősége, aki telekkel rendelkezik. A hőszivattyús beruházás helyszínén a legjobb és legolcsóbb földhő hasznosítást szakmai méretezés alapján szükséges kiválasztani (termálvíz, talajvíz, rétegvíz, földszonda, vagy földkollektor).

A hazai hőszivattyús elterjedtség mértéke az EU átlaghoz képest mindössze egy százalékos. Az utóbbi években a magyar piac évről évre duplázódik; 2007-ben a hőszivattyúval foglalkozó cégek eladásai mintegy 600-700 darabot tettek ki, míg az összes beépített magyarországi kapacitás 2007 végén 30MW körüli volt.

Ádám Béla tapasztalata szerint a hőszivattyús megoldásokat leginkább az új építéseknél veszik számításba, mert a modern, jól hőszigetelt épületeknél alacsony hőmérsékletű felületfűtési-hűtési és légbefúvási rendszereknél jó az energia megtakarítás. Irodaépületek, lakóparkok beruházói, fürdők, termál távhő szolgáltatók is komolyan érdeklődnek, mert ők érdekeltek az olcsóbb üzemeltetésben. A hőszivattyú alkalmazása nagyobb felújításoknál akkor javasolt, ha a belső fűtési rendszert is korszerűsítik és az épület energia igényét, szigeteléssel lecsökkentik.