Újabb tüntetésekre számít a dalai láma képviselője

Ceten Szamdup az Európai Tibetet Támogató Csoportok dobogókői regionális találkozójára érkezett Magyarországra.

A katonaság és a rendőrség továbbra is megfélemlíti a tibetieket. Elnyomják a vallás- és szólásszabadságot és az emberi jogokat - jelentette ki.

A dalai láma európai képviselője kifejtette, hogy rendkívül feszült a helyzet Tibetben, március 10-e óta ötven tüntetés volt a kínai elnyomás ellen. Kitért arra, hogy azokat a kolostorokat és városokat, ahol demonstrációk voltak, a katonaság körbevette, megtiltották a ki- és bejárást.
A kínai vezetésnek abba kellene hagynia az elnyomást és meg kellene egyeznie a dalai lámával - hangsúlyozta Ceten Szamdup.

Az emigráns kormány adatai szerint eddig 150 tibeti halt meg, 2300-at börtönöztek be az elmúlt egy hónapban. Több száz sebesült van, akiktől vagy megtagadták a kórházi ellátást, vagy nem is merték felkeresni az orvost, a letartóztatástól félve.

Arra a felvetésre, hogy a kínai hatóságok hivatalos adatai szerint tizenkilenc ember halt meg és mintegy ezer került börtönbe, a képviselő elmondta: ezek a számok valósak, de csak Lhaszára vonatkoznak, a további területeken történteket a kínai hatóságok eltitkolják. Mint mondta, Tibetnek nemzetközi segítségre van szüksége, máskülönben a kínai hatóságok azt csinálhatnak, amit csak akarnak. Éppen ezért azt követelik, hogy nemzetközi delegációk és újságírók is beléphessenek Tibetbe.

Ceten Szamdup kiemelte: a tibeti emigráns kormány üdvözli az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalását. Az EP a pekingi olimpiai megnyitó ünnepség bojkottját javasolta a tagországok vezetőinek abban az esetben, ha nem kezdődik párbeszéd a kínai hatóságok és a dalai láma között.
Ugyanakkor az Európai Unió a jelenleginél sokkal többet tehetne Tibet érdekében, például sokkal erősebb állásfoglalásokat is megfogalmazhatna, hogy tárgyalásra késztesse Kínát - vélekedett mondta a képviselő, aki szerint az ENSZ-nek is figyelemmel kell kísérnie a tibeti eseményeket és meggyőznie Kínát, hogy engedje be a világszervezet delegációját a területre.

Megjegyezte, hogy a kínai vezetés és a tibeti emigráns kormány között eddig is volt párbeszéd, de a kínaiak nem elkötelezettek a probléma megoldásában, és kínai vezetés azt mondja, hogy nincs semmiféle rendezendő ügy Tibetben.

A dalai láma és a tibeti emigráns kormány támogatja az olimpia megrendezését. Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, hogy meg lehet-e rendezni a játékokat akkor, ha tibetieket ölnek meg a kínai hatóságok - közölte.

Ceten Szamdup szerint politikai állásfoglalás, hogy a kínai kormányzat kétszer is keresztül akarja vinni az olimpiai lángot Tibeten. A vezetés ezzel akarja demonstrálni Kína egységét. Ezt egyébként a dalai láma sem vonja kétségbe, de széleskörű autonómiát szeretne Tibetnek Kínán belül - szögezte le. Kitért arra, hogy a láng tibeti útja nem fog segíteni a helyzeten, de azt nem lehet megmondani, hogy tüntetések robbannak-e ki akkor, amikor a láng megérkezik Tibetbe.

A dalai láma képviselője elismerte, hogy Kína rendkívül nagy ország, erős gazdasággal, épp ezért Tibet számára előnyökkel is jár az országon belül maradni. Hozzáfűzte: Tibetben is fejlődik a gazdaság, ennek hasznát azonban csak a kínaiak élvezik. Ceten Szamdup azt mondta, Tibet politikailag és gazdaságilag is megállna a saját lábán, ha széleskörű autonómiát kapna.

Az olimpia teljes, illetve csak politikai bojkottjának gondolata azt követően merült fel a nyugati világban, hogy március közepén heves tüntetések robbantak ki Tibetben és a szomszédos kínai tartományokban a kínai megszállás ellen. Az események hatására az olimpiai láng világkörüli útját is heves Kína-ellenes tiltakozások kísérik.

Tibet fővárosában az első tüntetést március 10-én rendezték a kínai megszállás ellen, a lhászaiak az 1959-es tibeti felkelés évfordulójáról emlékeztek meg. Március 14-től zavargásokká fajultak a tüntetések. A néhány napig tartó lhászai demonstrációk átterjedtek a szomszédos kínai tartományok tibetiek lakta körzeteire is.

Az amerikai kongresszus is felszólította Pekinget, hogy ne fojtsa el Tibetben a békés tiltakozásokat, és tárgyaljon a dalai lámával. Erre válaszul a kínai vezetés visszautasította a határozatot.

Eközben az ENSZ-szóvivő bejelentette, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár más irányú elfoglaltsága miatt augusztusban nem vesz részt a pekingi olimpia megnyitó ünnepségén.