Ombudsmanok és népszavazások a Parlament előtt

Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője és 147 szocialista képviselő többek között ezt a kérdést tenné fel a pártfinanszírozással kapcsolatban: egyetért-e ön azzal, hogy a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhassanak el támogatást?

Egyetért-e ön azzal, hogy szűnjön meg az országgyűlési képviselők elszámolási kötelezettséggel nem terhelt költségtérítése? Hogy az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlen legyen a polgármesteri tisztséggel? - szólnak a következő kérdések.

További kérdés: egyetért-e ön azzal, hogy az állami vezetők esetében rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot kelljen lefolytatni? Hogy jogszabályban meghatározott munkakört betöltő köztisztviselők esetében rendszeresen vagyongyarapodási vizsgálatot folytasson le az állami adóhatóság?

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője, illetve 151 ellenzéki képviselő az alábbi kérdésben tartana referendumot: egyetért-e ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát?

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága úgy döntött, hogy egyik kérdésben sem javasolja elrendelni a népszavazást. A szocialisták jelezték nem támogatják a referendumok kiírását, míg a Fidesz tartózkodni fog a szavazásnál. A két párt indoka ugyanaz: a kérdések egy részéről már törvény született, más kérdésekben megkezdődött a jogszabályok előkészítése.

Az Országgyűlés szavaz az ombudsmanjelöltekről. Az országgyűlési biztosok megválasztásához a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Sólyom László köztársasági elnök március 14-én Bogdányiné Mészáros Ágnes jogászt jelölte a jövő nemzedékek ombudsmanjának, Tóth Gábor Attila jogászt pedig adatvédelmi biztosnak.
Az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság támogatta az ombudsmanok megválasztását, az ellenzéki képviselők azonban tartózkodtak a szavazásnál. Az MSZP és a Fidesz frakciója is hivatalosan hétfőn alakítja ki álláspontját.

Az államfő biztosjelöltjeit eddig két alkalommal utasította el a Ház. Először tavaly decemberben a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Nagy Boldizsárt és az adatvédelmi biztosnak újrajelölt Péterfalvi Attilát szavazta le a parlament, idén február 25-én pedig Fülöp Sándort nem választották meg a jövő nemzedékek ombudsmanjának, Zombor Ferencet pedig adatvédelmi biztosnak.
Határoznak a képviselők az egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról, amely elsődlegesen a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szavatoló tőke számítására vonatkozó rendelkezések kiegészítését, illetve pontosítását tartalmazza.

Döntés lesz a kormányzati negyed megépítésével kapcsolatos országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről, amelynek értelmében a kormánynak június 30-ig kellene az eddig elvégzett munkálatokról, a források felhasználásáról beszámolnia a Háznak.

A képviselők várhatóan elfogadják a 2008-2020 közötti időszak energiapolitikájáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az Országgyűlés ebben felkéri a kormányt, hogy segítse elő a határokon átnyúló villamosenergia- és földgázhálózat-fejlesztéseket, különösen a Nabucco, a Déli Áramlat, folyékony gáz (LNG) terminálról vételező földgázszállító-vezeték, valamint új földgáztárolók megvalósítását.

A határozathozatalok után a tűzoltó egyesületekről szóló törvényjavaslat általános vitáját folytatják le a képviselők.

Kedden Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezésére a Munka, tudás, tulajdon címmel politikai vitanapot tart az Országgyűlés, hatórás időkeretben.

A vitanap után a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításának tárgyalása kezdődik, amelynek egyik legvitatottabb része, hogy valamennyi internet hozzáférési szolgáltatás árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kell fizetniük az internet szolgáltatóknak.