Az 1746-os születésű Goya a királyi szövőműhelyben páratlan szöveteket festett, de a művészi elismerésre 1780-ig várnia kellett, amikor a Krisztus a kereszten című képe révén a San Fernando művészeti akadémia tagjává választották. Ismerősei révén lassan a királyi udvar is felfigyelt rá, IV. Károly uralkodása idején már királyi festő volt. Klasszikus képei mellett műveiben egyre nagyobb teret kapott félelmetesen gazdag képzelőereje, alkotásait az impresszionizmus és az expresszionizmus előfutáraiként tartja számon az utókor.
Goya saját mestersége áldozata lett, a festékeiben lévő ólomtól szinte teljesen megsüketült, betegsége miatt egyre inkább magába fordult, s kerülte a külvilággal való kapcsolatot. A változás képein is megmutatkozott, egyre sötétebb hangulatú képeket festett. 1798-ban a San Antonio de la Florida templom díszítésére kérték fel, freskói életének fő művei között szerepelnek. Egy évvel később festette meg talán leghíresebb képét, A meztelen Mayát. A prűd és konzervatív Spanyolországban szokatlan témájú kép nagy felháborodást keltett, még az inkvizíció is Goya nyomába eredt. A mester nem volt hajlandó eleget tenni a Maya felöltöztetéséről szóló követeléseknek, inkább A felöltözött Maya címmel festett egy új képet. (Mások szerint Maya arisztokrata férjének megbékítésére kellett gyorsan ruhás képet alkotnia.)
A komor és vészterhes témák felé forduló Goya az 1808 és 1814 között zajló függetlenségi háború momentumait is megörökítette, a Harc a mamelukok ellen, valamint a Madrid védőinek kivégzése, egyaránt megrendítő képei az erőszaknak. Szintén megdöbbentő erejű fantáziájáról tanúskodik a Kolosszus címet viselő 1810-ben készült festménye, amely Napóleon Európa felett gyakorolt uralmát tükrözi.
Goya 1814-1824 közt magányosan és süketen élt Madrid mellett, a nép által a süket házának nevezett otthona falain a freskók önnön meghasonlását és népe sorsát ábrázolták. Egyre kevésbé találta a helyét, Franciaországba, Bordeaux-ba költözött, majd röviddel halála előtt végleg lemondott a királyi festő címről.
Goyát sokáig nem ismerték hazáján kívül, az európai nagyközönség csak a XIX. század vége felé fedezte fel, amikor Velázquez születésének 300. évfordulója alkalmából az ő műveit is újrarendezték a Pradóban. Képei Londonban, Berlinben, Bécsben óriási sikert arattak, s ekkor indult meg a hatalmas Goya-irodalom virágzása is. A közelmúltban Milos Forman forgatott életéről filmet Goya kísértetei címmel.