A Modem egyik műtárgyraktárában, Aba-Novák Vilmos képei között tartott tájékoztatón az igazgató emlékeztetett arra, hogy utoljára 1962-ben Budapesten, a Nemzeti Galériában volt Aba-Novák-kiállítás, amelyet később nagy sikerrel mutattak be Kassán és Varsóban is.
Gulyás Gábor szerint ez a kiállítás lesz a Modem eddigi sok szempontból legnagyobb vállalkozása. Példaként említette a hatalmas installációt: összesen 1500 négyzetméter vendégfalat építenek a Modemben, ahol bemutatják a művész korabeli, saját tárgyaival berendezett műtermét is.
Ezen túlmenően láthatják az érdeklődők az 1936-37-es párizsi világkiállítás méretarányosan megépített magyar pavilonjának mását, ahol bemutatják Aba-Novák híres pannóinak másolatát, amelyekkel elnyerte a világkiállítás nagydíját.
"Ki ez a barbár zseni?" - idézte Gulyás Gábor Pablo Picassónak, a párizsi világkiállítás egykori zsűrielnökének egykori kifakadását, amikor a neves francia a kicsomagoláskor megpillantotta Aba-Novák Vilmos képeit. Ennek nyomán lett a debreceni életmű-kiállítás címe: Aba-Novák - a barbár zseni.
Gulyás Gábor elmondta azt is, hogy több mint hetven szerződést kellett megkötniük, az alkotások belföldről és külföldről, közgyűjteményekből és magángyűjtőktől érkeznek Debrecenbe. Összesen csaknem négyszáz eredeti alkotást, festményeket, grafikákat láthat majd a közönség, de az egyéb tárgyakkal - például André Kertész híres Aba-Novák portréjával, a filmekkel, a tanítványok munkáival - az ötszázat is eléri a bemutatón szereplő műtárgyak száma. Érdekességként említette, hogy kiállítanak több hamisítványt is, Aba-Novák Vilmos képeit ugyanis már életében hamisították.
A kuriózumok között említette a Modem igazgatója azt a több mint 70 éve készült filmet, amelyet még soha nem látott a közönség. A filmről Aba-Novák Vilmos egy feleségéhez írt levelében tett említést, nevezetesen, hogy 1935-ben a New York-i egyetemen tartott előadása keretében elkészített a hallgatók előtt egy festményt, a folyamatot teljes egészében filmre vették. A debreceni szervezőknek sikerült fellelniük a már akkor színes technikával készített, most digitalizált filmet, amelyet a kiállítás idején bemutatnak a cívis városban.
Gulyás Gábor végül arról tájékoztatott, hogy a kiállítás biztosítási értéke példátlanul magas, 4,2 milliárd forint, ami meghaladja a korábbi legnagyobb kiállításuk, a nagysikerű igazi da Vinci tárlatét. A július 6-ig nyitva tartó Aba-Novák-kiállításra több tízezer érdeklődőt várnak a szervezők Debrecenbe.
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt. Festészetének egyik legfőbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség. Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon és 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított. 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
