Az ideológiák persze mindig és mindenkor mást jelentenek. Ráadásul az első nagyobb politikai és sport összegabalyodásnak 1912-ben aktív részesei voltunk. Az Osztrák-Magyar Monarchiának a rebellis magyarokkal és csehekkel gyűlt meg a bajuk, akik önállóan, a megnyitóünnepségen saját zászlajuk alatt akarnak felvonulni. A magyar sportolók végül önálló csapatként indulhattak, a Magyarország feliratú tábla mögött, a cseheknek viszont be kell érniük az Österike-Tschecher felirattal.

A II. világháború miatt elmaradt a 12. és 13. nyári olimpia. Azaz 12 év elteltével, 1948-ban találkozhatott újra egymással a világ sporttársadalma. A londoni olimpiára meghívták a II. világháborúban vesztes országokat, de a németek és japánok nemkívánatos személynek számítottak. Felborult az eszme, ami egyszer sérül, utána sérülékenyebb marad?

1980-ban Moszkvában csonka olimpiát rendeztek. Akkor is a politika szólt közbe. A két akkori nagyhatalom, Szovjetunió és Egyesült Államok párharca, csak épp nem a pályán, a medencében vagy a páston. A szovjet hadsereg 1979-es afganisztáni bevonulását rossz szemmel néző amerikai elnök, Jimmy Carter felszólította a világot: ne induljanak el a moszkvai játékokon. Végül 30 ország az előzetes nevezés ellenére nem jött el (közülük Japán, Kanada, Kína, az NSZK és az Egyesült Államok számított jelentős veszteségnek), míg 33 ország már magát a meghívólevelet is válasz nélkül hagyta. A megnyitóünnepségen megjelent 81 nemzet közül 16-an - tiltakozásul az Afganisztán ellen irányuló agresszió ellen - nem saját, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ötkarikás zászlaja alatt vonultak be a Lenin-stadionba.

És ez négy év múlva folytatódott Los Angeles-ben. Az amerikaiaknak azonban nagy pechjük volt, hogy éppen Moszkva után következtek, mert visszakapták a "kölcsönt". Noha négy esztendővel korábban maguk az amerikai sportolók is felháborodtak országuk bojkottján, ez nem tántoríthatta el a Szovjetuniót, hogy megtagadja a részvételt az 1984-es Los Angeles-i játékokon. Amíg Moszkvában a keleti blokk, addig az Egyesült Államokban a Nyugat ünnepelhetett. A Szovjetunió felhívásához 13 ország csatlakozott, köztük hazánk is.

Hogy ez a döntés mennyi kiváló sportolónkat fosztotta meg a dicsőségtől, nem tudni. De senki nem szeretné, ha hasonló dologra sor kerülne. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerint ilyentől nem kell tartani. A MOB közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta meg, hogy a magyar olimpiai mozgalom semmiféle bojkottban nem vesz részt, és a magyar sportolók mind a pekingi játékok megnyitóján, mint az olimpiai játékokon részt fognak venni.

„Bár korábban már igent mondtunk a NOB és a pekingi szervezők meghívására, most ez a megerősítés üzenet olimpikonjainknak: készüljenek teljes erőbedobással, hogy tudásuk legjavát nyújthassák majd augusztusban. Mi mögöttük állunk!” – ezekkel a szavakkal köszönte meg a voksolás eredményét Schmitt Pál.

Németország ugyancsak a bojkott ellen van, viszont a belga kormány nem tartja kizártnak a bojkottálását, abban az esetben, ha a tibeti helyzet a jelenleginél rosszabbra fordul. Kína persze nem hagyja, hogy a Pekingben megrendezendő nyári olimpia politikai üggyé váljon. Mégis, ha engedi, ha nem, már azzá vált. "A sportnak nem lehet köze a mostani politikai helyzethez, és a korábbi olimpiai bojkottok megmutatták, hogy csak korlátozott hatás, befolyás érhető el" - írják az EU sportminiszterei a kínai olimpiai esetleges bojkottja kapcsán, miután a kínai hatóságok több száz tiltakozó tibetit öltek meg az elmúlt hetekben.



Az olimpiai lángot ért atrocitások csak tovább fokozzák a feszültséget. Összecsapások és folyamatos tiltakozó megmozdulások közepette „utazik” a láng. Eredetileg 137 ezer kilométernyi úton, öt kontinens húsz városának érintésével viszik Pekingbe. Az összesen 130 napos - ebből 90 nap kínai területen, 113 megállóval – útat a "Harmónia útjának" nevezték el. Valahogy ezt nem sikerült megvalósítani. A lángot már eloltották, a rendőrség több tucatnyi személyt vett őrizetbe, akik így tiltakoztak Kína tibeti politikája ellen. A londoni és a párizsi incidensek miatt a láng világútjának lefújását is fontolóra vette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Hétfőn kora reggel Ománba érkezett a láng, úgyhogy még kitart.

Lassan már mindenki elmondta a véleményét az olimpia körüli botrányról, csak azokat nem kérdezi senki, akiknek egy egész élet munkája van benne. Vagyis a sportolókat.

Vörös Zsuzsannát olimpiai, világ-, és Európa-bajnok öttusázónkat kérdeztem, hogy őt mennyire foglalkoztatja a kialakult helyzet.

Egyre többet hallani az olimpia körüli zavargásokról. Mennyire érzed úgy, hogy ez hatással van rád és a felkészülésedre?

Meghallgatom a hírekben, hogy mi történik, de nem érzem, hogy befolyásolna. Nem hiszem, hogy elmaradna, vagy bármiféle probléma lenne. Amit eddig tapasztaltam az olimpián az nagyon pozitív. Olyan biztonsági intézkedések vannak, melyek mellett nyugodtan lehet a versenyre koncentrálni. Nem hiszem, hogy a sportolókat bármiben befolyásolná, vagy zavarná a mostani helyzet.

Nem félsz attól, hogy a játékok ideje alatt történik valami támadás?

Nem, nem tartok semmiféle atrocitástól Pekingben sem.

Szerencsére nincs valóságalapja, de tegyük fel, hogy Magyarország bojkottálja az olimpiát. Mit éreznél akkor?

Nagyon nem örülnék neki. Címvédőként és esélyesként utazok Pekingben, sok munka, rengeteg edzés van már mögöttem és szeretnék bizonyítani. Szomorú lennék, ha azon múlna a győzelmem, hogy nem tudok részt venni az olimpián.

Egyébként hogy haladsz a felkészüléssel?

Úgy gondolom, hogy jó irányba tartok. Most voltunk Madridban a Világkupán, ezt követi majd a párizsi és május Budapesten lesz a világbajnokság. Versenyek és edzések vannak megállás nélkül, hiszen rohamosan közeledik az augusztus.