A flamand-vallon megosztottságról hírhedt Belgiumról kevésbé ismert, hogy ma már teljes önállósággal rendelkező német kisebbsége is van. A több mint 70 ezer fős etnikum - amelyet a hivatalos belga szemlélet szerint nem kisebbségnek, hanem alkotmányos jogokkal bíró, országalkotó közösségnek tekintenek - 1919-ben, az első világháború utáni békeszerződések nyomán került át a vesztes Németországtól Belgiumhoz.
Eupen, Saint-Vith és Malmédy városának festői környéke mintegy 30 évvel ezelőtt alakította meg a német közösség kulturális tanácsát, amely néhány év alatt parlamentté nőtte ki magát. A Belgiumban működő öt parlament közül az egyikkel ma a németek rendelkeznek, a képviselők száma huszonöt. A német közösség emellett saját, négytagú kormányzattal is rendelkezik, és önálló igazságszolgáltatási egységet alkot. A német nyelv - a holland és a francia mellett harmadikként - hivatalos nyelve az országnak, a közösség saját rádióadóval és újsággal is bír.
A közös szövetségi kasszából a német közösség jelentős részesedést kap évente, ennek nagy részét oktatásra fordítja.
Közép-európai szemmel fontos sajátossága ennek a rendszernek, hogy a nemzetiségek, kisebbségek közti feszültségeket jogi eszközökkel, az autonómiák rendszerének kiépítésével sikerült rendezni.
A flamand-vallon huzakodás közepette a németajkúak mindig is nagy hangsúlyt fektettek a belga állam egységére. Kormányuk a múlt évtizedben hűségesküt tett a belga állam mellett, és többször is az ország egységének megőrzésére szólította fel a franciaajkú vallonok és a holland anyanyelvű flamandok közösségét.
Évente egyszer - véletlenül egy napon a belga király ünnepével, november 15-én - megrendezik a közösség saját ünnepét.
A magyar kormánynak - akárcsak a vallonokkal és a flamandokkal - szerződéses viszonya is van a közösséggel, miután az évtized elején kétoldalú keretmegállapodást kötöttek. Ez jórészt a kulturális és oktatásügyi kapcsolatok terén irányoz elő együttműködést a nyelvoktatástól kezdve az elektronikus oktatáson, felnőttképzésen át a gyógypedagógiáig, de szerepel benne ezen kívül az idegenforgalom, a szakemberképzés, valamint a kis- és közepes méretű vállalatok beruházási lehetősége is egymás országában.
Eupen környéke, a németek lakta körzetek turistaszemmel is Belgium gyöngyszemei közé tartoznak. Az Ardennek hegyein és völgyeiben fekvő településeket szinte egybefüggő természetvédelmi körzet veszi körül, a nagyobb városokban sajátos szépségű épületekkel és a helyi hagyományokat ápoló múzeumokkal találkozhat a látogató.
