A lakosság ünnepekhez való viszonyulását és ünneplési szokásait felmérő kutatás során a mintegy ezer 15 évnél idősebb felnőtt válaszai azt tükrözték, hogy a magyarok általában ragaszkodnak az ünnepekhez. A megkérdezettek legfontosabbnak a karácsonyt, a születésnapot, a névnapot és a húsvétot tartották. Legkisebb jelentőséget a Valentin-napnak, a május 1-jének és a pünkösdnek tulajdonítottak, mindössze tízből hárman tartották fontosnak - áll a GfK Hungária közleményében.
A korosztályok eltérő módon viszonyulnak az ünnepekhez. Míg a születésnapot, névnapot és a Valentin-napot a fiatalabbak - 15-19 évesek - tartják legnagyobb arányban fontosnak, ezzel szemben az egyházi ünnepek (húsvét, pünkösd) a 60 év felettiek számára bírnak kiemelt jelentőséggel. Érdekes, hogy a családi és egyházi ünnepek legkevésbé Budapesten népszerűek, az állami ünnepeket pedig a Dél-Dunántúl után Budapesten - főként az egyetemet végzettek - tartják a legtöbbre.
A nemzeti ünnepek egy képzeletbeli fontossági skála közepén helyezkednek el - tízből öten vélték úgy, hogy ezek az ünnepek nagy jelentőséggel bírnak.
A válaszadók legnagyobb arányban (30 százaléka) az augusztus 20-i megemlékezéseken vesznek részt, közöttük jellemzően a fiatalok és az egyetemi végzettséggel rendelkezők vannak jelen többen. A 60 éves és idősebb korosztály tagjai említették legkisebb arányban, hogy ünneplik a nemzeti ünnepeket - ők elsősorban a médiában kísérik figyelemmel az eseményeket, vagy lélekben emlékeznek meg. Legkevésbé az észak-magyarországi régióban élők vesznek részt személyesen a megemlékezéseken.
Az ünnepek jelentésének ismeretét firtató kérdésre a válaszadók 86 százaléka tudta, hogy karácsonykor Jézus születését, 78 százalék, hogy húsvétkor Jézus feltámadását, 9 százalék, pedig hogy pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepelik. Jellemzően minél iskolázottabb, minél idősebb, illetve minél vallásosabbnak vallja magát a válaszadó, annál inkább tudott helyes választ adni az egyes jeles napok tartalmát illetően.
A nemzeti ünnepek esetében is hasonló tendencia figyelhető meg, nevezetesen a képzettségi szinttel párhuzamosan nő azok aránya, akik ismerik a nemzeti ünnepek jelentését.
Összetett jelentéstartalmú ünnep lévén az augusztus 20. kapcsán különféle válaszok születtek: a megkérdezettek 27 százaléka gondolta úgy, hogy Szent Istvánt ünneplik, a válaszadók negyede szerint ez a kenyér ünnepe, minden ötödik megkérdezett szerint az alkotmányt, 15 százalék szerint pedig az államalapítást ünnepelik ilyenkor.
Október 23-án négyből három megkérdezett szerint az '56-os forradalom emlékét ünnepelik, de megjelent válaszként a köztársaság kikiáltása (6 százalék), az ellenforradalom (2 százalék), az aradi vértanúk (2 százalék) és a "felszabadulás" (2 százalék) is, sőt a válaszadók egy százaléka szerint az októberi szocialista forradalmat ünnepelik október 23-án.
Az ünnepek jelentéstartalmának ismerete sokat számít a jeles napok tudatos megélésében. Ez leginkább a karácsony esetében jelenik meg: a megkérdezettek 83 százaléka említette azt, hogy eszébe jut az ünnep eredeti tartalma.
