Hasonlóan kutyapárti Müller Zsolt, aki az Eleven képviseletében jelent meg a stúdióban és a jövő pénteki fesztiválon Somló Tamással együtt és külön is fellépnek. Külön is, mert mind Somló Tamás, mind az Eleven előad saját dalaiból is. Viszont Somló már egy ideje munkakapcsolatban van az általa fiatalként és tehetségesként jellemzett zenekarral. Jó ideje alkotnak együtt: zenei ötleteiket hozzák össze és valósítják meg. A figyelemreméltó elkészült anyagukhoz jelenleg kiadót kereső Eleven mellett minden valószínűség szerint Somlónak is lesz ebből a közös munkából egy kiadványa.

Az Eleven zenei világáról Müller Zsolt számolt be. Eszerint Rigó Tamással, zenésztársával már a kilencvenes években elkezdtek klubokban játszani, ahogy ő mondta: zenélni nem tudtak, de a közönség toleráns volt, az akkoriban még feldolgozásokat játszó srácokkal. Aztán Rigó kiment Ausztráliába utcazenésznek (többek közt a nemrég elhunyt Orszáczky Jackie-vel is zenélt együtt), zenei megújulásra vágyott. A Rigó hazatérése után folytatódó zenélésük képvisel is egyfajta szemléletváltást. Ahogy Müller fogalmazott: ilyen zenei produkció nem nagyon van itthon. Hozzátette még, hogy a rock ilyen szempontból is nagyon érdekes műfaj, hiszen lehet úgy jól és rosszul is csinálni, hogy csak nagyon kevesen érezzék a kettő közötti különbséget. A rádióműsor keretein belül belehallgathattunk az Eleven muzsikájába is: már csak miattuk is érdemes ellátogatni jövő pénteken a Pecsába.

És végül de nem utolsósorban essék pár szó a jövő péntek közvetett főszereplőiről, a kutyákról, és a segítésükön munkálkodó szervezetekről is.

„Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

Ahogy Tenner Anna is ismertette a cseppet sem rózsás helyzetet: rengeteg a kóbor kutya Magyarországon. Ők egyrészt veszélyesek magukra is, hiszen bármikor elüthetik őket, másrészt pedig nálunk az embereket is zavarják, azaz a társadalom türelmetlensége miatt is probléma a sok kóbor eb. Ezért a kutyamentő egyesületek nemcsak az ebek fizikai mentéséért küzdenek, hanem egyfajta szemléletformálást is igyekeznek elérni. Az azonosítók használata, az állatok ivartalanítása fontos gyakorlati lépések annak megelőzésére, hogy ennyi gazdátlan négylábú legyen az országban. A kutya az ember társa, nem önfenntartó lény, nekünk, embereknek kell gondoskodnunk róla. Ezzel ellentétben sokan haszonállatként tartják az ebeket, például házőrzőként, láncon. Pedig a kutyák ugyanúgy érző és gondolkodó lények, mint az emberek, csak beszélni nem tudnak. Ez a „haszonelvű” felfogás is az oka annak, hogy sok gazda egyszerűen kivágja a kutyáját, ha már nincs szüksége rá, vagy a szerencsétlen eb már nem tudja ellátni funkcióját. Tenner Anna kiemelte azt is, hogy az országban jelenleg mintegy 3 millió kutya él, ami túl sok, nincs ennyi jó gazda illetve család a számukra. Hosszú távon a legfontosabb tehát, hogy kialakuljon egyfajta felelősségtudat az emberekben négylábú társaik iránt. Ahogy Somló Tamás is megjegyezte a kutyatartás rengeteg pozitív dologgal is jár az ember életében, Müller Zsolt is hasonlóan gondolja: előrelátóbb lesz az ember, másként gondolkozik, ha kutyája van. Visszatérve a zene és a kutya áldásos hatása közti párhuzamra, mindkét zenész elmondta, az édeknélküliség is összeköti őket. Azt se felejtsük el, hogy a kutya kiszolgáltatott helyzetben van, az emberre van utalva. Ezért is elengedhetetlen, hogy tovább fejlődjön Magyarországon a kutya tartásának, e feladat vállalásának a kultúrája.

Az állatvédelem érdekében nagyon nagy szükség van civil összefogásra, hiszen az összes kutyamentéssel foglalkozó egyesületnek állandó problémája a pénzhiány. Nonprofit szervezetekről van szó, állami támogatásban nem részesülnek, nincsenek pályázatok, ahonnan anyagi támogatást szerezhetnének. Ugyanakkor a kutyákat „tartani kell”, lakhelyre, élelemre, orvosi ellátásra van szükségük, és ezek nincsenek ingyen. Ennek ellenére is komoly eredményeket tudtak felmutatni a lelkes kutyamentők. A Lelenc KME-nek például kitartóan küzd az Illatos úti lakókért, hogy a telepre bekerülő kutyák közül minél többen gondoskodó gazdikhoz kerüljenek. Az egyesületnek 2004-es alakulása óta évente mintegy 200 kutyát sikerült megmentenie, meggyógyítania, új családhoz jutatnia. A költségekhez szükséges támogatást adományokból fedezik, a kutyabarátok munkáját adónk 1 százalékának felajánlásával is segíthetjük. Ugyanígy hirdetési felülettel és/vagy önkéntes munkával is lehet támogatni az állatvédőket. De rendszeresen tartanak örökbefogadó napot, sőt azok részére, akik nem tudnak kutyát vállalni, lehetőség van virtuális örökbefogadásra is. Ők hétvégén meglátogathatják és megsétáltathatják kedvencüket, akinek ellátásáról gondoskodnak (valahogy úgy működik ez, mint az Állatkert hasonló kezdeményezése). Itt olvashatnak bővebben a Lelenc KME-ről.



Visszatérve a vidámabb témákhoz, és a jövő péntek estéhez: a szervezők számára a legfontosabb, hogy a közönség minél jobban érezze magát, hiszen a kutyázás pozitív dolog. Szeressük egymást és a kutyákat!

A buli után két nappal, tehát jövő vasárnap, április 27-én örökbefogadási lehetőség is. A Népligetnél a Strázsa Kutyaiskola- és Panziónál (1101 Budapest, Népliget – Vajda Péter utca, Építők Sportpálya)