A hétfői találkozón német részről a tudományos és a gazdasági élet rangos képviselői vesznek majd részt, csaknem nyolcvanan. Köztük egyetemek, főiskolák és kutatóintézetek küldöttei, valamint elsősorban azoknak a tekintélyes német cégeknek a képviselői, amelyek potenciális felhasználóként érdeklődnek a magyar kutatásfejlesztés eredményei iránt.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM)által támogatott, illetve a berlini magyar nagykövetség gazdasági osztálya által szervezett tanácskozáson a különböző magyarországi egyetemek és gazdasági vállalatok által létrehozott hat regionális tudásközpont, valamint az alkalmazott kutatással foglalkozó Bay Zoltán Alapítvány képviselteti magát. A konferencia nyitó előadását - a magyar innováció-politika fő elemeiről - Csepeli György, a minisztérium közpolitikai igazgatója tartja.
Az MTI-nek nyilatkozva Molnár Imre berlini tudományos és technológiai attasé a találkozóval kapcsolatban kettős célt emelt ki. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Németországban ilyen körben első ízben nyílik mód a magyar kutatásfejlesztés eredményeinek és a gazdaság által igényelt konkrét kutatási terveket végrehajtó magyarországi tudásközpontok tevékenységének bemutatására. A berlini magyar attasé hasonlóan fontosnak nevezte a németországi partnerkapcsolatok kiépítését ezen a téren. Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy mindezzel párhuzamosan vevőket találjanak a magyar kutatási, illetve innovációs eredményekre, és népszerűsítsék azokat.
Külön színfoltja a magyar-német tudományos tanácskozásnak az, hogy a találkozóra a berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum (CH) új, tavaly év végén átadott épületében, a CH-val szorosan együttműködve kerül sor. A szervezők ezzel is elő kívánják segíteni az intézet vezetőinek azt a törekvését, hogy a Collegium Hungaricum a magyar kultúra mellett egyben a magyar tudomány műhelyévé is váljon, mondta az MTI-nek Molnár Imre.
