A rendőrség kedve szerint értelmezi a gyülekezési törvényt
Egy hónapon belül elkészülhet a gyülekezési jog érvényesülését célzó ombudsmani vizsgálat, amely az elsődleges megállapítások szerint visszásnak tartja, hogy a demonstrációra szóló 72 órás bejelentési határidőt a rendőrség eltérően értelmezi - mondta Szab
2008. április 20. vasárnap 19:34 - Hírextra
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt követően indított hivatalból vizsgálatot, hogy április 11-én a Hollán Ernő utcában úgynevezett flasmobe keretén belül két ellentétes csoport is demonstrációt tartott a Molotov-koktéllal megrongált XIII. kerületi jegyiroda előtt, illetve környékén, majd a város különböző pontjain folytatódtak a demonstrációk.
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a fővárosi Városligetben rendezett vasárnapi rendőrnapon az ombudsmani sátorban tartott beszélgetésen megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a Hollán Ernő utcai jegyiroda elé bejelentett demonstrációk során az ombudsman munkatársai nem észleltek olyan körülményt, amely a gyülekezési jog sérelmére utalt volna. Az azt követő demonstráció-sorozaton szerzett helyszíni tapasztalatok, valamint a rendelkezésre álló információk alapján nem zárható ki a gyülekezési joggal, a véleménynyilvánítás szabadságával, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, továbbá az előállítások során az embertelen és megalázó bánásmód tilalmával, valamint a panasz előterjesztéséhez való joggal összefüggő visszásság.
Felidézte, hogy a rendőrség hivatalosan nem vette tudomásul a Kossuth, a Szabadság, a Roosevelt és a Clark Ádám térre szervezett tüntetést, ennek ellenére három helyszínen nem oszlatták fel a demonstrációt, hanem biztosították a gyülekezések területét, majd a Lánchídon átvonuló tömeget úgy szólították fel távozásra, hogy az elvonulási útként megjelölt utcát is lezárták. Hivatalának munkatársai a helyszínen vizsgálták az előállítási gyakorlatot, a fogvatartás körülményeit. Beszéltek annak a három kapitányságnak az ügyeletes tisztjével, ahová előállították a tüntetésekről az 59 embert, valamint meghallgatták az elállítottak jelentős részét, akiknek többsége vitatta az előállítás indokát és jogalapját.
Szabó Máté az MTI-nek azt mondta: a problémák a társadalmi különbségekből, a bizonytalanságból erednek. Azzal, hogy a rendőrség a demonstrációk bejelentésénél a 72 órás határidőt eltérően értelmezi, visszalépett 1989-es, vagyis a rendszerváltás előtti időszakba, ugyanis saját elképzelései szerint dönti el, hogy mit vesz tudomásul és mit nem - jelentette ki. Hozzátette: a mérlegelés nem a jogszabályok szerint történik, és ezt aggályosnak tartja.
Április 11-én a város különböző pontjaira egy férfi tiltakozásul, amiért egy politikai párt úgy jelentett be demonstrációt, hogy az a 72 órás határidőn belül volt, és azt a rendőrség mégis tudomásul vette, úgy jelentett be demonstrációt, hogy azt csak kezdés előtt 20 perccel tudatta a rendőrséggel.
Az ombudsman szerint ezek a demonstrációk nem nevezhetők flasmobe-nak, vagyis villámcsődületnek, ugyanis politikai célt fogalmaznak meg. "Ezek, és az ehhez hasonló megmozdulások valójában flasmobe technikával szervezett spontán gyülekezések, politikai célú tiltakozások" - fogalmazott Szabó Máté, hozzátéve, hogy az elnevezés valójában egy közösségi játékot takar, ami nem fogalmaz meg üzenetet.
Az állampolgári jogok biztosa egy "probléma térképet", egy "csomópontot" készít, remélve, hogy azt a gyülekezési törvény módosításához is felhasználják a törvényalkotók, belátva, hogy a jogszabályon mihamarabb változtatni kell.
Elmondta azt is, hogy jelölésekor a köztársasági elnök azt az elvárást fogalmazta meg vele szemben, hogy "proaktív" vizsgálatokat végezzen, vagyis előzze meg a problémákat, és ennek megfelelően folytasson vizsgálatokat.
Szabó Máté jelezte, hogy idén a hajléktalanság, a gyermeki jogok, az iskolán belüli erőszak kérdéseivel is kiemelten kíván foglalkozni, és ebben a hónapban induló országjáró körútján is ezekre a feladatokra helyezi a hangsúlyt.
A városligeti ombudsmani sátorban Szabó Máté és munkatársai arról is beszéltek, hogy átfogó vizsgálatot terveznek indítani a rendőrségi térfigyelő kamerákkal kapcsolatban annak ellenére, hogy azok a jelenlegi törvényi szabályozás szerint is megfelelően működtethetők. Emlékeztettek arra, hogy az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva Szabó Máté március 5-én azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy csak a rendőrség engedélyével lehessen térfigyelő kamarákat kihelyezni, mert az utóbbi időben ezt több önkormányzat és magánember is megtette.
Forrás: MTI