Magukat megnevezni nem akaró katonai illetékesek szerint a legtöbb problémát a behívottak esetében a magyar és kisebb részben a román nemzetiségű ifjak gyenge ukrán tudása okozza, aminek következtében még a vezényszavakat sem értik - írta az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírújság.
A Beregszász, Nagyszőlős és Técső környékéről bevonuló nemzetiségi fiatalok nem tudnak ukránul sem írni, sem olvasni, nem is beszélve az irodalmi nyelv ismeretéről, ami nem is csoda, hiszen - így a cikk - a kárpátaljai kisebbségi iskolákban hiány van ukrán nyelvkönyvekből, sőt ukrán nyelvet oktató pedagógusokból is.
Ukrajnában a tervek szerint 2010-től megszűnik a sorkötelezettség, az ország védelmére szerződéses haderőt rendszeresítenek.
A kárpátaljai magyar újoncok államnyelvtudásával kapcsolatos probléma egyébként nem új keletű. Már a szovjet hatóságoknak is komoly fejfájást okozott egészen a birodalom felbomlásáig, hogy a hadseregbe behívott magyarok gyengén beszélték az orosz nyelvet. Annak idején a sorkötelesek rossz orosz nyelvtudására hivatkozva igyekeztek oroszosítani a kárpátaljai magyar iskolákat.
A kárpátaljai magyarság körében évtizedeken át az a szemlélet uralkodott, hogy a fiúk úgysem az iskolában, hanem a szovjet haderő soraiban sajátítják el magas szinten az akkor kötelező orosz államnyelvet.
