Korábban viszont - amikor még messze nem volt ilyen sok országnak válogatottja - Európában az él-, világméretben pedig a középmezőnyhöz tartozott a gárda.

A magyarok az 1927-es bécsi Eb-n hatodik, az 1928-as St. Moritz-i téli olimpián pedig a tizenegyedikek lettek. 1929-ben a Városliget - Európa első műjégpályája - adott otthont a kontinenstornának, ahol a hazaiak az ötödik helyen zártak. A gárda a következő két esztendőben Chamonix-ban, illetve Krynicán vb-hatodik, 1933-ban Prágában pedig -hetedik lett. Aztán következett a dicsőséges 1934-es év, amikor is Eb-bronzérmes, illetve vb-ötödik volt a magyar válogatott Milánóban! A közös vb-n, Eb-n a kanadai Pete Dewar vezette magyar együttes 0-0-s döntetlent ért el az akkor egyeduralkodónak számító sportági tanítókkal, a kanadaiakkal szemben.

A vb-ötödik helyet még egyszer, 1937-ben Londonban tudta megismételni a gárda, amely 1938-ban és 1939-ben hetedikként végzett. Az 1938-as esztendő amiatt is emlékezetes maradt, mert a prágai vb-n a magyarok ismét (1-1-es döntetlennel) pontot szereztek a későbbi aranyérmes Kanadával szemben.

A háború utáni politikai rendszer alaposan visszavetette a sportágat. A magyar hoki nem tudott visszajutni a korábbi szintre, s 1959-ben vett részt ismét vb-n, immár a harmadosztálynak számító C csoportban. Az 1960-as években a cseh Vladimir Kominek révén azért születtek a körülményekhez képest szép sikerek. Az együttes kijutott az 1964-es innsbrucki olimpiára, ahol utolsó, nyolcadik lett. Mindmáig ez volt az utolsó magyar ötkarikás szereplés.

Az A csoport - ahol nyolc válogatott kapott helyet - már elérhetetlennek tűnt. Az 1965-ös turkui B osztályos vb-n negyedik lett a magyar alakulat. Később hol a B, hol a C csoportban játszhatott. Az 1998-as budapesti C csoportos vb-n feljutott az együttes, majd a rá következő esztendőben egyből búcsúzott a B osztálytól, de 2000-ben megint sikerült a bravúr.

A nemzetközi szövetség 2001-től kezdve új rendszerben bonyolítja le a vb-ket. (Ennek tükrében Magyarország számít az utolsó C csoportos világbajnoknak). A legjobb 16 csapat szerepel az "igazi" vb-n. Ez alatt van a divízió I, amelyet két hatos csoportra osztanak - idén Japán és Ausztria volt a házigazda. A nagy vb-ről az utolsó kettő csapat kiesik, és a divízió I két csoportjának első helyezettje jut fel. A divízió I alatt található a divízió II szintén két hatos csoportra osztva. Létezik divízió III is.

Az első divízió I-es vb-n, 2001-ben Franciaországban a Kercsó Árpád vezette magyarok negyedikek lettek, de többek között legyőzték az előző évben még az elitben szereplő házigazda franciákat, és ez igazi bravúr volt. 2002-ben Székesfehérvár és Dunaújváros volt a rendező, a szlovák Jan Jasko dirigálta hazai válogatott csak az utolsó, dánok elleni mérkőzésen kapott ki, és lett második helyezett - ez volt eddig a legjobb magyar helyezés ebben az osztályban, amit csak tavaly, Ljubljanában sikerült megismételni.

A jövő évi "igazi" vb-nek Svájc ad otthont, immár a magyar válogatottal!