A Horváth vezette kutatócsoportnak a Green Chemistry című szakfolyóirat 2008-as negyedik számában közölt eredményére a Royal Society of Chemistry honlapja is felhívja a figyelmet.
A csoport eddigi eredményei szerint a gyümölcsökben előforduló, az élelmiszeriparban adalékként használt gamma-valerolaktont (GVL) fizikai és kémiai tulajdonságai különösen alkalmassá teszik arra, hogy átvegye a kőolaj szerepét.
A jövő vegyiparát és energiatermelését is egy új és fenntartható termelésű folyadékra kellene alapozni - véli Horváth István. Azért folyadékra és nem gáz vagy szilárd halmazállapotú anyagra, mert a folyadékot a legkönnyebb tárolni és szállítani.
A növényi eredetű bioüzemanyagok több gondot felvetnek. Szükségszerűen időszakos jellegűek, az év egy bizonyos részében állnak rendelkezésre, márpedig nem lehet évszaktól és időjárástól függővé tenni az iparialapanyag-ellátást. E növények jelentős része az élelmiszeripar nyersanyaga is, így ezek energia-, és vegyipari felhasználása nehézségeket okozhat az emberek élelmezésében - például hirtelen árnövekedéssel -: ez etikai kérdéseket is felvet a kutatók szerint. Példaként említette Horváth a pálmaolaj árának 2006-os 40 százalékos emelkedését, miután a biodízel adókedvezményben részesült az Egyesült Államokban, valamint a kukorica árának hirtelen megugrását az utóbbi két évben. A nem ehető növények termesztése csökkenti az élelmiszeripari nyersanyagokra használható földterület mennyiségét is.
A kutatók által fenntartható termelésű folyadéknak nevezett anyag jellemzőinek ideálisan megfelel a gyümölcsökben előforduló és élelmiszer-adalékként is gyakran használt gamma-valerolakton. A GVL előállítható növényi eredetű szénhidrátokból és tovább lehet alakítani szénhidrogének keverékévé is. A MOL közreműködésével kimutatták, hogy benzinadalékés bioetanol gyártásához egyaránt megfelel. Előnye az is, hogy az alkohollal (bioetanollal) ellentétben nem képez azeotróp (gőz- és folyadékállapotban azonos összetétű) keveréket vízzel, így elválasztása könnyebb és kevesebb energiát igényel.
A GVL megújuló nyersanyagból állítható elő, fizikai ás kémiai jellemezői miatt nagy mennyiségben is könnyen, biztonságosan tárolható és szállítható. Jellemző, de elfogadható szaga révén szivárgás, elfolyás esetén könnyen felismerhető. A vízzel elegyedik, ez elősegíti biológiai lebomlását. Az öt szénatomos lakton egyszerű kémiai egység, fenntartható termelésű folyadékként történő használata - vegyületek elegye helyett - jelentősen egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos ellenőrzést és szabályozást. A "GVL-gazdaság" kialakulásának feltétele, hogy megoldják a célszerűen ligno-cellulóz alapú biomasszából (növényi eredetű, nem-ehető szénhidrátokból) történő gazdaságos termelést.
Ipari mennyiségű termeléséhez gazdaságos eljárásokat kell kifejleszteni, amelyek Horváth szerint nem használhatnak fel táplálékként szolgáló növényi alapanyagokat.
