A kezdetek

2005-ben született meg a döntés: Pécs lesz Magyarország Európai Kulturális Fővárosa 2010-ben. Így határozott a kormány a döntést előkészítő zsűri. A tizennégy tagú zsűri a második helyen Miskolcot, a harmadik helyen Debrecent javasolta, míg a budapesti pályázat az első háromba sem került be. Az indoklás szerint a pécsi pályamunka veszi legkomolyabban a kulturális alapú városfejlesztés kritériumát.

A kulturális fővárosi rang elnyeréséért még Toller László, akkori pécsi polgármester kezdett erőteljesen lobbizni. A győztes pályázatot - amely a Határtalan város címet kapta - viszont már egy civil csapat készítette el, élén Takáts Józseffel és Tarrósy Istvánnal. Ennek lassan három éve, ezalatt az idő alatt több éles fordulatot vett a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat. A város átfazonírozására 44 milliárd forintot szán az EU, a kormány és a pécsi vezetés, de a merésznek induló tervek egyre gyérebbnek tűnnek. Mintha a pécsiek már nem mernének nagyokat álmodni.

A pályázat elkészülése és győzelme után új korszak kezdődött. 2006-tól a kezdeti lelkesedés lassan lankadni kezdett, a pályázatíró és a menedzser - Takáts és Tarrósy - hamarosan távozott posztjáról. A kezdeti időszakban nem voltak tisztázottak a hatáskörök, az irányításban még sok szereplő vett részt, de alapvetően két cégé volt a főszerep. Az egyik az Európa Centrum Kht. míg a másik a Pécs Fejlesztési Kft. Közben távozott az építészeti igazgató, Freivogel Gábor. Tavaly nyáron pedig új vezetőt neveztek ki a program élére Mészáros András személyében, aki főigazgatói rangot kapott.

Közel egy éve kezdtek el aggódni a szakemberek, hogy az EKF cím okán tervezett beruházásokat a baranyai megyeszékhely nem tudja maradéktalanul megvalósítani 2010-ig. Az EKF óriási üzlet, amiben nem kevés pénzt fektettek. A tervezett négy-öt nagyberuházás büdzséje 34,6 milliárd forint, a konkrét művészeti programokra pedig 9 milliárd forint jut. Ezeknek a beruházásoknak a 85 százaléka EU-s forrásból valósulhat meg, az önrész előteremtéséhez is segítséget kapott Pécs. A város hatalmas terheket vállalt, de még állja a sarat, ha nehezen is.

Pedig nem kevés dolog függ a fejlesztések sikerétől. Az elsődleges cél, hogy a külföldi turistáknak Magyarországról ne csak Budapest jusson eszükbe. Legyen még egy magyar város, amely az idegenforgalom szempontjából is kiemelkedő hely lesz.

Költséges beruházások

A legdrágább beruházás a Zsolnay-negyed rekontrukciója lesz, az ipari komplexumot kulturális célra alakítják át. 10,2 milliárd forintból 32 ezer négyzetméternyi lerobbant gyárterületet kell felújítani. A kivitelezés kezdetét 2009 februárjára ígérik, és 2010 tavaszán szeretnék befejezni. Itt lesz a Zsolnay Kulturális Negyed. A közeli Balokány ligetben Zenei és Konferenciaközpont épül fel, illetve a Regionális Könyvtár és Információsközpont.

A Zsolnay Örökség Kezelő Kht. az elmúlt években a gyárban már felújított két kisebb épületet. Az építészetileg értéktelen hozzátoldásokat lebontják. A megmaradó épületek rekonstrukciója évekre megrendelést biztosíthat a gyárnak. Ide költözik majd az egyetem szobrász-, restaurátor, keramikus- és textiltervezőképzése. Helyet kap egy Zsolnay-múzeum, dizájnközpont, inkubátorház, Kortárs Művészeti Központ. Ipartörténeti témaparkot rendeznek be a volt laboratóriumban.

A nagy könyvtárakat összeolvasztó Tudásközpont felépítése 4,7 milliárdba kerül majd. A becsült működési költségek itt óriásiak. A Koncertközpont esetében 5,5 milliárdba kerül a megvalósítás. A hangversenyterem méretei módosították is, így lett 6000-ből 1100 négyzetméter alapterület.

A nagy projektek között szerepel Pécs köztereinek felújítása is. Az eredeti elképzelések megvalósítása legalább harmadával haladná meg a rendelkezésre álló keretet (7,4 milliárd forint). Azzal, ha elkészül még semmi sincs megoldva. A közterek a megvalósulás után évente 150-300 millióba kerülnek majd.

A Nagy Kiállítótér ment át a legnagyobb változáson. A beruházás a Múzeum utca épületeinek felújításáról, és egy régóta hiányzó, nagy kiállítóterem felépítéséről szólt. Ez a projekt 1,5 milliárd forintba kerül majd.

Minden összeállt

Az idő egyre fogy, csak úgy, mint a pénz. Az elmúlt héten az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának kihelyezett ülését tartották Pécsett, ahol Szili Katalin nyugtatta meg az érdeklődőket. „Pécs 2010 március végére az infrastrukturális háttér és a rendezvények szempontjából egyaránt készen áll majd az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program lebonyolítására. Minden összeállt. Ez derült ki a bizottsági ülésen elhangzott tájékoztatókból. Az elmúlt időszakban létrejött a programban érintett tárcák feladatait koordináló kormányzati testület, megalakult a rendezvényeket megálmodó és vitára bocsátó művészeti tanács, valamint időben elkészülnek a nagyberuházások és befejeződik az M6-os autópálya építése Pécsig” - mondta a házelnök sajtótájékoztatón.

A szocialista politikus beszámolt arról is, hogy a bizottság 4-5 havonként tájékozódni fog a program állásáról. A pécsi EKF ez év novemberében lehetőséget kap, hogy bemutatkozzon a Parlamentben, s mivel a pécsieken kívül 2010-ben Essen és Isztambul is viselheti ezt a címet, az eseményre meghívást kap a német és a török parlament elnöke is.

Tasnádi Péter polgármester szerint minden fejlesztés elkészül 2010-re. Hogy Pécs mégis roskadozik a terhek alatt, talán meg sem lepődünk. A városnak 2010-ig annyi kulturális közintézményt kellene megépítenie, amennyit egy hasonló nagyságú magyar város emberöltőnyi idő alatt sem hoz fedél alá. Az önkormányzat eladósodott, a támogatások és szponzorok ellenére is. Ráadásul nagyon kell figyelni, mert elég egy apró hiba, és az unió visszadobhatja a támogatási kérelmet. A megépítésen túl egyébként is ott van a fenntartási költség. Ezt a város most még nem érzi, de pár év múlva komoly fejtörést fog okozni a Pécset irányító embereknek.

Vajon az ünnepi év után rendszeresen megtölthető lesz-e az ezerfős zenepalota? A regionális könyvtár megálmodói szembesültek-e azzal, hogy Pécsnek szüksége van-e egy ekkora tékára és így tovább… A pécsiek nem csak 2010-ben akarja jól érezni magát, hanem addig is és aztán is.