A kiadatási eljárás folyamatáról szólva elmondta: ha a perthi helyi bíróság úgy határoz, hogy Zentai Károly kiadható Magyarországnak, akkor a döntést az ausztrál belügyminiszter hozza meg magáról a kiadatásról - tette hozzá Horváczy Emese. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a miniszteri döntés ellen Zentai Károly fellebbezéssel élhet és csak ennek elbírálása után születhet a kiadatásról végleges döntés.
Az ausztrál legfelsőbb bíróság döntéséről a szerdai ausztrál sajtó számolt be: a bíróság kimondta, hogy az ausztrál kiadatási törvény érvényes a 86 éves férfira, akit azzal gyanúsít Magyarország, hogy 1944-ben katonaként harmadmagával Budapesten megkínozta és megölte a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. Zentainak így az eljárás részeként meg kell jelennie a perthi városi bíróság előtt, addig azonban még néhány hónap is eltelhet.
Zentai tagadja a vádat, azt hangoztatva, hogy már a Balázs Péter halála előtti napon elhagyta Budapestet. A fellebbezésben védői arra hivatkoztak, hogy az ausztrál kiadatási törvény 19. cikkelye alkotmányossági okokból érvénytelen. A legfelsőbb bíróság 6:1 arányban utasította el a fellebbezést.
Zentai Károly ellen a Simon Wiesenthal Központ tett feljelentést, amely alapján a magyar Katonai Ügyészség vizsgálta az ügyet, majd a magyar kormány 2005 elején kérte Zentai kiadatását az ausztrál hatóságoktól. A Fővárosi Bíróság március 3-án nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a feltételezett háborús bűnös ellen.
Zentait 2005. július 8-án - a magyar kiadatási kérelem alapján - letartóztatták, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
