Székely Tamás elöljáróban elmondta: a koncepció hosszú távra szól, és a tervezetről folyamatosak az egyeztetések a Magyar Orvosi Kamara képviselőivel. A javaslatok többsége költségvetési forrást igényel, azonban vannak olyan részei, amelyek pénzzel nem járnak, de például csökkenti az orvosok adminisztrációs terheit.
A tervezetben több határidővel lépnének életbe a változtatások - ismertette a főigazgató, akit Gyurcsány Ferenc kormányfő egy hete bízott meg azzal, hogy haladéktalanul egyeztessen a szakmával az alapellátás finanszírozásáról.
A javaslat szerint többek között plusz forrás járna a háziorvosoknak a tb-jogviszony ellenőrzésért, azért, hogy pácienseit népegészségügyi szűrésre küldi, és azért is, ha több szakvizsgával rendelkezik.
Székely Tamás ismertetése szerint tervezik az úgynevezett praxisalap "intézményének" létrehozását. Az elképzelések szerint egyfajta hitelt nyújtana a kormányzat a praxis megvásárlásához. Ettől az intézkedéstől azt remélik, hogy csökkenni fog az eddig betöltetlen praxisok száma, illetve a nyugdíj korú kollégától a fiatalok könnyebben tudnák átvenni a körzetet. Ennek fedezetét a jövő évi költségvetés tartalmazná, és január 1-től vezetnék be. Bevezetnék azt is, hogy az állam támogatást adna a háziorvosnak rezidens foglalkoztatásáért, aki vállalja azt, hogy a területen marad átvéve majd a praxist.
Könnyítene a háziorvosok adminisztrációs terhein az a javaslat, amely szerint az orvos csak havi egyszer, egy helyre, jelesül az OEP-hez küldené a különböző betegadatokat.
A járóbeteg-szakellátásról szólva Székely Tamás beszámolt arról, ahhoz, hogy a finanszírozást érdemben javítani tudják, mindenképpen törvényt kell módosítani. Egy "bemerevített" struktúrán kell változtatni, hiszen területi egyenlőtlenségek vannak - mondta a szakember.
A járóbeteg-ellátás teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszerét is át kell gondolni - folytatta Székely Tamás -, hozzátéve, az intézmények nem tudják kihasználni a rendelkezésre álló tvk-jukat, így azokat a fekvőbeteg-ellátásba "terelik át" fordított hatást érve ezzel el. A főigazgató emlékeztetett arra: az egészségügyi kormányzat korábban arra törekedett, hogy a drágább kórházi kezelések helyett - amennyiben a páciens állapota arra lehetőséget ad - a relatíve olcsóbb szakrendeléseken kezeljék a betegeket. A változás abban lenne, hogy a tvk-t lakosságszám- és feladatarányosan határoznák meg.
A tervek szerint a szakorvosok szabadfoglalkozású orvosként is tevékenykednének, az elképzelés lényege, hogy az orvos így nem az adott intézménnyel, hanem az OEP-pel is közvetlenül szerződhet majd.
A képviselők többsége úgy fogalmazott, hogy a koncepciónak vannak olyan elemei, amelyek jók, előrevivők és támogathatók, az ellenzék soraiból azonban többen kritikával éltek, mely szerint épp a legégetőbb kérdést, a kieső vizitdíj-bevétel pótlásáról nem esett szó.
Több képviselő is firtatta, hogy mennyi az a költségvetési forrás, amit az átalakított finanszírozásra fordítanak. Székely Tamás úgy fogalmazott: "ki van számolva, de (...) most a szakmai kérdésekre koncentráltak", és a tárgyalásokat tovább folytatják a szakmával.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a bizottsági ülés után újságíróknak úgy fogalmazott: a forrásigény a nagy kérdés. Véleménye szerint ahhoz, hogy biztonságosan tudjanak működni a háziorvosi praxisok, a kassza megduplázására van szükség jövőre. (A háziorvosi kassza éves teljes kiadása a gyógyító-megelőző ellátás terhére valamivel kevesebb, mint 70 milliárd forint.) Az, hogy ezt a megnövelt összeget milyen technikával juttatják el az orvosoknak, az megint egy másik kérdés - mondta a kamarai elnök.
Hozzátette: a jogosultság-ellenőrzéséért kapott és a szakmai szorzó emeléséből adódó plusz díj még nem elég ahhoz, hogy pótolja a kieső vizitdíj-bevételt, szükséges még az úgynevezett fix díjat is megemelni. Ezek forrása két tételből állhat össze, az egyik a házi gyermekorvosoknak juttatott 3 milliárd forint és a kasszanövekményként megjelenő mintegy 6,5 milliárd forint.
