100 ezer könyvet zúztak be az UNESCO-nál
Az UNESCO nagy jelentőséget tulajdonít a könyveknek. Honlapján a Könyv Világnapja alkalmából így fogalmazott: "A könyvek az emberi társadalom oktatási és kulturális rendszereinek felbecsülhetetlen mérföldkövei". Ugyanakkor kiderült, hogy 2004-2005-ben 100
2008. április 24. csütörtök 20:08 - Hírextra
Az eset egy revízió során derült ki. Macuura Koicsiro főtitkár hibának és megmagyarázhatatlannak tartja, hogy ez megtörténhetett. Nino Munoz Gomez, az UNESCO kiadói részlegének vezetője, aki 2005 áprilisa óta van ezen a poszton, azt állítja, hogy csak 2006-ban szerzett tudomást a könyvek megsemmisítéséről, de akkor már nem volt mit tenni. Viszont azzal mentegeti a dolgot, hogy a könyveknek legalább a fele elavult volt.
A megsemmisített könyvek között volt például egy nagy tanulmány Cuzcóról, az inkák fővárosáról, egy kötet a kétezer burmai Buddha-szoborról, afrikai, ázsiai versgyűjtemények, Latin-Amerika történetének hat kötete, amelyen 25 évig dolgozott 240 történész. A befejező három kötetén még folyamatban volt a munka. Ötezer példányát zúzták be, ami a publikáltak egynegyedét jelenti. A könyvek kötetenként 30 euróba kerültek - írta a Corriere della Sera című olasz lap.
A revizorok szerint a könyvek történelmi és irodalmi értéke nem avult el, más megoldást kellett volna keresni, például oda lehetett volna adni ingyen a könyvtáraknak. Sok, főleg afrikai és latin-amerikai nagykövet fejezte ki rosszallását, kérték, hogy vonják felelősségre az intézkedést elrendelőket, és állítják, hogy ezek a könyvek úgy kellettek volna országaiknak, mint egy falat kenyér.
A tudományos világ sok tagja is rossz döntésnek tartja a könyvek megsemmisítését. Luciano Canfora, az ókor egyik legnagyobb kutatója Pliniust idézte, aki szerint nincs olyan rossz könyv, amely teljesen haszontalan lenne. "A francia forradalom idején ezrével semmisítették meg az egyházi műveket. Ez tévedés volt, de mögötte legalább megtalálható valami racionális gondolat" - mondta. Más szerint az igazi hiba a könyvek kinyomtatása volt, az UNESCO-nak helyette 100 ezer internetkapcsolatot kellett volna létesítenie a fejlődő országokban.
A felelősöket egyelőre még keresik.
Forrás: MTI