Kékszakáll a Zeneakadémián

A Balázs Béla szövegére írt operát 2000 áprilisában, ugyancsak Ligeti András vezényletével játszották legutóbb a Zeneakadémián.

Meláth Andrea Bartók egyetlen operájának női főszerepét Budapest mellett a világ számos országában énekelte már, legutóbb a palermói operaházban, továbbá a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon Palerdi Andrással, Michael Schulz érdekes rendezésében.

Kovács István mestere Polgár László volt hosszú ideig. 1997-ben, Manchesterben az Európai Opera Központban énekelt a Tosca- produkcióban, Kent Nagano vezénylése alatt. ARD Fesztivál különdíját 1998-ban nyerte el, Szegeden, valamint Selmeczi György operafilmjében is megszemélyesítette már a kékszakállút.

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című dalművét 1918. május 24-én mutatták be a Budapesti Operaházban. A szerző egyetlen operáját a Lipótvárosi Kaszinó azon pályázatára írta, amelyet új magyar opera megírására hirdettek 1911-ben. A benyújtás után a művet a zsűri előadhatatlannak minősítette. Az operát csak hét évvel később mutatták be.

A műben a kékszakállú herceg megérkezik várába új asszonyával, Judittal. A vár, amelynek rémséges titkairól szólnak a kósza hírek, komor és sötét, nincsenek ablakai, a falai nedvesek. Judit, aki családját hagyta el a hercegért, nem törődik ezekkel. Hét lezárt fekete ajtót lát, s kéri ezek kulcsait. A herceg hiába óvja, ő minden ajtót ki akar nyitni, hogy a felderüljön a vár. Az első szoba kínzókamrát rejt, a második fegyvertárat. A harmadik ékszereket, de azok véresek. A negyedikben a csodálatos virágok földje szintén véres. Az ötödik ajtóból a Kékszakállú szép birodalma látszik, de hamarosan véres felhő borul a tájra. A hatodik ajtó mögül egy csendes tó tűnik elő, a könnyek tava. Végül az utolsó ajtó is kinyílik, s a régi asszonyok jönnek elő, akik összegyűjtötték a szobák titkait. Judit ekkor érti meg a sorsát, s ő is belép a hetedik ajtón, de kíváncsisága miatt emlékké válik maga is. Ezután örök éjszaka borul a kékszakállú várára.