Gergely Mariann kurátor a megnyitó előtti csütörtöki tájékoztatón elmondta: fontos, hogy a Moholy-Nagy László Magyarországon is megkapja azt a népszerűséget, ami megilleti. A kurátor megjegyezte: Magyarországon kevés a Moholy-Nagy-mű, főleg grafikák vannak a korai időszakából, konstruktivista alkotásai külföldön találhatók.

Moholy-Nagy Lászlónak a mostanihoz hasonló nagy kiállítása 1975-ben volt utoljára, szintén a Magyar Nemzeti Galériában. Tavaly Pécsett is rendeztek tárlatot a művész munkásságából, ennek folytatása a budapesti kiállítás, kibővítve a Magyar Nemzeti Galéria anyagával.

Botár Olivér, a kanadai winnipegi Manitoba Egyetem professzora, Moholy-Nagy-kutató elmondta: a Természet és technika, az újraértelmezett Moholy-Nagy 1916-1923 című a tárlat a művész munkásságának korai szakaszát mutatja be, úgy jellemzi őt, mint a technológia szerelmesét. "Moholy-Nagy úgy tekintett a technikára, mint egy hasznos dologra, amit el kell sajátítani annak érdekében, hogy boldogabban, könnyebben élhessünk, s hogy kreatív eszközként használhassuk" - fűzte hozzá Botár Olivér.

A kilenc részből álló tárlaton bemutatnak korai képeslapokat abból az időből, amikor Moholy-Nagy László a hadseregben felderítő tiszt volt és térképeket rajzolt. Néhány kis rajzon már látható a telefon, amely a művész technika iránti fogékonyságát támasztja alá.

A második rész foglalja magába az irodalom és a versírás időszakát, láthatók többek között a Babits Mihályhoz küldött képeslapok és olvashatók az Ady Endre hatására írt versek. Moholy-Nagy László Ady Endre jó barátja, csodálója volt, verseiben gyakran utánozta őt. A tárlat egyik kuriózuma a Budai hegyek című festmény, amelyet a művész annak idején Ady Endrének ajándékozott, és most egy műgyűjtő jóvoltából látható. Szerepel a kiállításon két jelentős festmény, az Ipari táj és a Tájkép, amelyek a művész lánya, Hattula Moholy-Nagy zürichi gyűjteményéből érkeztek.
A kiállítás bemutatja a budapesti avantgárd és Moholy-Nagy László kapcsolatát dokumentumok, kiadványok segítségével; a Tanácsköztársaság korszakát plakátok illusztrálják, majd következik az emigráció időszaka, korai bécsi, berlini évek, kommunák, vegetarianizmus. Ezt követi a berlini Sturm Galéria, s a konstruktivizmus periódusa. Az utolsó teremrészben az "új látás" jegyében vetítések lesznek.

Moholy-Nagy László 1895-ben született Bácsborsodon; konstruktivizmus egyik legjellegzetesebb képviselője volt. Apja kivándorolt Amerikába, nagybátyja a vajdasági Moholpusztán (ma Mol) nevelte. Szegeden járt gimnáziumba, Budapesten a jogi karra, majd katona lett. Első világháborús sebesülése után, a kórházban háborús képeslapokat kezdett festeni. Csatlakozott Ady Endre köréhez, majd egy rajziskolába járt. Első kiállítását 1918-ban a Nemzeti Szalonban rendezte.
A tanácsköztársaság bukása után Ausztriába ment, majd Berlinben az új szellemű művészeti csoportokkal dolgozott együtt. 1923-28 között előbb Weimarban, utóbb Dessauban a Bauhaus tanára volt. Ezután ismét Berlinben élt, majd a hitleri uralom elől 1935-ben Angliába, 1937-ben pedig az Egyesült Államokba költözött, s Chicagóban megalapította az Új Bauhaust. Műveinek többsége konstruktivista formakompozíció. Jelentős pedagógiai munkásságot fejtett ki, s sokat publikált. Elméleti írásaiban főként az absztrakt művészettel és az alkalmazott művészetek problémáival foglalkozott. 1946-ban hunyt el az egyesült államokbeli Chicagóban.