Az euró atjya szerint a hitelminősítők tehetnek a válságról

A neves nemzetközi hírű, magyar származású közgazdász professzor ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyen a budapesti könyvfesztivál keretében bemutatták a sajtónak a "Pénzügyi válságok a fejlődő országokban" című könyvét.

Lámfalussy Sándor elmondta: a hitelminősítők még segítséget is adtak ahhoz, hogy a felvett jelzáloghitelekre alapozva a pénzpiaci szereplők értékpapírokat állítsanak össze, ezt a súlyos kérdést még nem vetették fel.

Hangoztatta: természetesen az alapvető felelősség azoké, akik megvették ezeket az értékpapírokat, eszközöket.

A rangos nemzetközi közgazdász szerint a kockázatkezelés fontosságára is fényt derített a válság, különösen arra, milyen fontos az intézményen belüli megfelelő kockázatkezelés. Azok a nagy hitelintézetek, bankok, amelyek jól kezelték a kockázatokat, elkerülték a válságot, de voltak olyanok is, amelyek hihetetlenül nagy rizikót vállaltak be.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a könyvbemutatón elmondta: a könyvben bemutatott válságokat 1982-től sorra véve két dolgot lehet megállapítani: Magyarországon vagy nem volt még elég nagy válság, vagy "addig pofoz a világ, amíg meg nem tanuljuk a leckét". Ez makrogazdasági szempontból azt jelenti, hogy a gazdaságpolitikában ne kövessenek el a döntéshozók "stupid hibákat". Magyarországon többször is az volt a jellemző, hogy jókora államadósságot felhalmozott a mindenkori kormányzat, ezt rövid futamidejű állampapírokkal finanszírozta.

Simor András arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani, az USA jelzálogpiacáról kiindult pénzügyi válság egyik nagy ellentmondása az, hogy miközben a válság globális méretekben jelentkezik, addig az ezeket gátló, befolyásoló intézkedéseket nemzeti keretekben nemzeti felügyeletek hozzák meg.

Nehéz megmondani, hogy ez a nemzeti jellegű felügyeleti rendszer mennyire gyorsan, hatékonyan tud reagálni, ha esetleg egy globális méretekben működő bank kerül vagy kerülhet a szakadék szélére.

Egy érdekes véleményének is hangot adott a jegybank-elnök, miszerint nem tudni egyelőre, hogy az Amerikai Központi Bank szerepét betöltő fed utóbbi intézkedései, kamatlépései nem egy újabb válságot generálnak-e a jövőben. Annyi bizonyos, hogy az a korábbi közgazdasági tézis, miszerint fegyelmezett monetáris politika és alacsony infláció mellett elkerülhetők lesznek a pénzügyi válságok, a mostani krízis kapcsán megkérdőjeleződik.

Bod Péter Ákos volt jegybank-elnök, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora elmondta: a már a könyvesboltokban lévő Lámfalussy-könyv a " budapesti Közgázon" tankönyv lett a kiadása óta. A könyv fő kérdése - elemezte a volt jegybank-elnök -, hogy mennyire sebezhető a világ pénzügyi rendszere és az mennyiben korrigálható. Magyar szempontból természetesen az a kérdés vetődik fel, hogy az ország mennyire van kitéve a pénzügyi válságoknak, a mostani krízisnek, illetve hogyan lehet az ellen védekezni.

Bod Péter Ákos szerint, bár Magyarország nem fejlődő állam, hanem az úgynevezett feltörekvő piacok államai közé tartozik, ki van téve a világméretű pénzügyi kríziseknek. Ezt csak úgy lehet valamelyest elkerülni, ha fegyelmezett költségvetési, illetve ezzel összhangban lévő gazdaságpolitikát folytat az ország és ehhez szintén fegyelmezett monetáris politika társul. Napjainkban Magyarországon vita folyik arról - elemezte a professzor -, hogy kellenek-e a költségvetést befolyásoló fegyelmező szabályok, vagy elég, ha rábízza az ország lakossága a diszkrecionális döntéseket meghozókra az ezzel kapcsolatos felelősséget. Úgy tűnik, hogy napjainkban az értelmes fegyelmező szabályok mellé teszi le mind a gazdaságpolitika, mind a hazai közgazdasági kör a voksot - emelte ki.

Bod Péter Ákos ezzel együtt emlékeztetett rá: az ország gazdaságpolitikájára korábban fegyelmező erőként hatott a nemzetközi valuta alap, napjainkban pedig az Európai Unió vezető testületei töltik be ezt a szerepet, az igazi fegyelmező erőt azonban mostanában a nemzetközi pénzpiac szereplői jelentik Magyarország számára.