Háromfázisú alvás az igazi

Mindenkivel megeshet, hogy nem tud elaludni, csak álmatlanul forgolódik az ágyában. S ha mégis elalszik végre, úgy ébred reggel, mintha jól elverték volna. Ráadásul a gyakori álmatlan éjszakák eredménye, hogy nappal álmosodunk el. Fiatalabb korban minden tizedik, az idősebbek között minden harmadik ember tapasztalt már efféle tüneteket, ráadásul a nők 20, a férfiak 40 százaléka horkol alvás közben.

Az orvostudomány az ilyen, s a hozzájuk hasonló tüneteket alvászavaroknak nevezi, amelyeknek összesen 80 fajtáját tartják nyilván. Közülük a sima álmatlanság vagy a nappali aluszékonyság csak a beteg életét keseríti meg, de a horkolás vagy a volán melletti pillanatnyi elalvás a környezetnek is bajt okozhat. S az alvás közbeni légzéskimaradásnak is komoly következményei lehetnek.

Az alvás közbeni légzéskimaradás, illetve az ezt pótló nagy lélegzetvétel hangos tünete a már említett horkantás. A légutak beszűkülése - amely miatt a horkolás hangja is keletkezik - elégtelen oxigénellátást eredményez. A vér oxigéntartalma akár harmadára is csökkenhet, s ez az aktivizálódó szimpatikus (akaratunktól független) idegrendszer segítségével megindítja a szervezet vészreakcióját.

- A beteg megébred - érzékelteti a folyamatot dr. Magyar Tünde, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Neurológiai Klinikájának adjunktusa, az itt működő Alváslaboratórium vezetője, s nem véletlenül használja éppen ezt a szót. A beteg ugyanis nem ébred fel, csak egy felszínesebb alvási fázisba kerül. Kapkodó légzése miatt szívritmuszavar is felléphet. Előfordulhat, hogy a gyakori oxigénhiányos állapot miatt éjszaka a beteg sohasem jut el a leginkább pihentető mély alvás fázisába. Ezért másnap fáradt, álmos, ami alaposan megviseli a szervezetet. S ha más baj is van a keringésével - például érszűkület -, hiányos lehet szívének vagy agyának vérellátása, amely súlyosabb esetben infarktust, illetve agyi keringészavart okozhat. De a szimpatikus idegrendszer aktiválódása miatt fennáll a cukorbetegség, a gyomorsav túltengés és a hajnali vérnyomásemelkedés lehetősége is.

A doktornő szerint akár kisebb, akár nagyobb problémát okoz az alvászavar, legjobb, ha az ebben szenvedő minél hamarabb beutalót kér az alváslaboratóriumba. Ezt sokan meg is teszik, a debreceni öt ágy már szeptemberig le van foglalva. Az alvásambulancián részletesen kikérdezik a beteget, s megpróbálják kideríteni az alvászavar okát. Előfordulhat, hogy pszichés problémák okozzák az álmatlanságot. Ebben az esetben ezek megoldása segít el a pihentető álomig. Máskor szervi elváltozás van a háttérben, a behízott nyak, a mellüreget szűkítő pocak vagy a nem szerencsés anatómiai viszonyok okozzák az oxigénhiányt, a horkolást. Ekkor ezeken kell segíteni fogyással, kisebb műtéttel, éjszakára felhelyezett tágító protézissel, a légutakat síkosító permettel, levegőt adó lélegeztető géppel.

Ha kikérdezéssel nem deríthető ki a baj eredete, akkor a betegnek el kell töltenie egy éjszakát az alváslaborban. Dr. Magyar Tünde szerint itt a legtöbb ember előbb-utóbb elalszik, legalábbis annyi időre, amennyi alatt a műszerek ki tudják mutatni alvásának paramétereit. Mert mérik itt a beteg pulzusát, vérnyomását, felveszik EEG és EKG görbéjét, figyelik légzésének ritmusát, esetleg meg-megránduló izmait (külön kórkép az alvás közbeni lábmozgás, a nyugtalan láb szindróma). Természetesen észlelik a horkolást, a fogcsikorgatást is, s általában minden olyan jelenséget, amely a rossz alvást kíséri.

A mérési adatokat másnap kiértékelik, s ez a kórelőzményekkel együtt már lehetővé teszi a gyógymód meghatározását is. Kiderül az is, hogy az alvás közbeni oxigénhiány fenyegeti-e a páciens egészségét, vagy "csak" alvásának zavarától szenved ő és környezete. Az alkalmazott gyógymód (fogyás, életmód változtatás, műtét, lélegeztető készülék stb.) legtöbbször gyógyuláshoz vezet. Ezt a fél év után elvégzett kontroll-vizsgálat erősíti meg.

Akinek pedig nincsenek alvásproblémái, nagyon örüljön neki, s fogadja meg az alváskutató tanácsait, hogy idősebb korára se alakuljanak ki azok. Dr. Magyar Tünde szerint mindenkinek el kell érnie azt, hogy az első három (egyenként mintegy másfél óráig tartó) alvási fázisból álló úgynevezett szükséges alvása meglegyen (az orvosok az ezen túli szunyókálást luxusalvásnak nevezik). Ha valaki túl későn fekszik le, egyszerűen nem jut ideje a mély alvásra, hiszen világosodáskor már felületesebben alszunk. (Az alvás-ébrenlétet szabályozó melatonin fényviszonyoktól függően termelődik.) Igaz, vannak ma már olyan altatók is, amelyek hatására mély alvás alakul ki, de jobb, ha ezt természetes úton érjük el.