Mint írták, 2008 tavaszán Szlovákiában volt a legalacsonyabb a politikai kockázat. Szlovákiát Szlovénia követi, a harmadik legalacsonyabb kockázatú ország pedig megosztva Csehország, Montenegró és Oroszország. Magyarország holtversenyben tizenkettedik Romániával, és Magyarországot az EU-tagállamok közül még a három balti állam és Bulgária is megelőzi. A lista utolsó két helyét két balkáni ország, a megosztott Szerbia és a bizonytalan Bosznia-Hercegovina foglalja el.

A tizenkettedik helyezett Magyarországon az elemzés szerint "az egypárti, kisebbségi kormány stabilitása a korábbiaknál is gyengébb lábakon áll, előre kalkulálhatóak nehézségei". Ma nem tudni pontosan, hogy programja hogyan módosul, mennyire tér majd el a korábbi koalíciós agendától, illetve hogyan viszonyul majd a gazdasági racionalitáshoz. A kisebbségi kormány számára a legnagyobb probléma azonban nem a program, hanem a döntés: a működőképesség és kormányozhatóság terén látjuk a legnagyobb kockázatokat Magyarországon - írták.

A közlemény szerint a Közép-Európát, a Balkánt, a balti államokat, a Kárpátokon túli államokat valamint a Kaukázust vonták be a kockázatelemzésbe, és megállapították, hogy a kockázat nagysága megfelel "egy heterogén, de szélesebb összehasonlításban mégis a világ politikailag kockázatmentesebbnek tekinthető részén elhelyezkedő országcsoportnak".

Közép-Európával kapcsolatban kiemelik: a régió a kelet-európai térség átlagosan legkevésbé kockázatos területe. A politikai kockázatot nagyrészt a több helyen is folyamatban lévő reformok társadalmi támogatottságának gyengesége, illetve a gazdasági racionalitás betartása előtt álló pártpolitikai korlátok jelentik.

Szlovákiával kapcsolatban az elemzők megjegyzik: a térség legkevésbé kockázatos országa "még úgy is jól teljesít, hogy mostanában a kormány inkább visszavett a reformokból, mintsem folytatta azokat", Szlovákiának így is - mint írták - komoly esélye van arra, hogy az euróövezet tagjává váljon 2009-ben. A kormány továbbra is népszerű, a koalíciós válságokat pedig sikerrel oldották meg és mindehhez az elemzés szerint egy erőtlen ellenzék járul. Mint írták, némi aggodalomra csak az adhat okot, hogy a kormány egyes jogi lépései erősen megkérdőjelezhetőek.

A második helyezett Szlovéniában idén ősszel parlamenti választás lesz, amelynek várható eredménye korántsem egyértelmű és az elemzés szerint könnyen elképzelhető, hogy az ország a 2004-ben elhagyott liberális irány helyett politikai ingázásba kezd, és a baloldalnak szavaz bizalmat.

Csehországban "a gyenge többségre támaszkodó, koalíciós konfliktusok által gyakran érintett Topolánek-kormány eddig meglepően sikeres volt a reformok bevezetésében". A biztonságpolitikai kockázat némileg növekedett az oroszok által rossz szemmel nézett radaregyezmény miatt.

Lengyelországban az elemzés szerint a kormány szokatlanul népszerű, a magas inflációs nyomás miatt több népszerűtlen átalakítást is végre kellett hajtani, az ellenzék pedig erőtlen.

A Vision Consulting megjegyezte: a kockázatelemzés célja, hogy az adott politikai rendszerekben rejlő kockázatokat bemutassa egy adott időpontban és a gazdasági döntéshozók nézőpontjából mérlegeli a politikai kockázatokat.

Mint írták, a felmérést kvalitatív módszerrel készítették, az elemzők nyolc területen - az előrelátható politikai események, a spontán változás lehetősége, a jogbiztonság, a kül- és biztonságpolitikai kockázatok, a közpolitikai alternatívák, a gazdasági racionalitás érvényesülése, a működőképesség és kormányozhatóság valamint a legitimitás -, 15 kategóriát vizsgálva értékelték a politikai kockázatot.