Mikola István azt is tudakolta, hogy Horváth Ágnes és Molnár Lajos ott marad-e a minisztériumban.

Mire ez a menekülés a minisztériumból? - kérdezte, utalva arra, hogy Kincses Gyula "visszamenekül" az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetbe.

"Az ön kabinetfőnöke a stratégiai helyett az Országos Gyógyszerészeti Intézetet szállja meg, ahova Somodi Imre a húgát korábban bevitte. A veresegyházi asszonykórus rajzik szét mindenhol" - fogalmazott.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter válaszában visszakérdezett: "az a problémája, hogy nem maradok, vagy az, hogy távozok". A munkatársak nem menekülnek - hangoztatta.

Mint mondta, az egészségbiztosítási törvény szerint a pénztárak vagyonkezelője a Pénzügyminisztérium, amely elvégezte a cégek megalapítását, és megtörtént a cégek bejegyzése is.

Teljesen jogosan várják el azt, hogy egy állam által alapított cég törvényesen működjön, a képviselő lenne a legjobban felháborodva, ha nem törvényesen működne a pénztár, ezért választották ki a vezetőket - fűzte hozzá.

Bóka István (Fidesz) azt mondta: április 16-án Balatonfűzfőn, a gyártelepi városrészen megszűnt a gázszolgáltatás, ezzel sok rendesen fizető cég és intézmény ellehetetlenült, fűtés nélül maradt az olimpikonok felkészítését segítő Balaton uszoda és 860 lakás.

Elmondta: a gázszolgátlatást azért szüntették meg, mert felszámolják a fűzfői erőművet, amely a távfűtést szolgáltatta. Hozzátette: a kft öncsődöt jelentett be, és erről a lépésről sem az önkormányzatot, sem az uszodát, sem a lakókat nem tájékoztatta.

Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, a tárca és a kormányzat szűk mozgástérrel rendelkezik, csak azért tudnak az ügyben lépni, mert az uszoda az olimpiai felkészülést segíti.

Az államtitkár közölte: találtak egy olyan céget, amely saját energiaellátást épített ki, és van szabad kapacitása az uszoda energiaigényének kielégítésre. A fűzfői erőmű csővezetékeit használhatja az uszoda - tette hozzá.

Csáky András (MDF) szerint mára közhellyé vált, hogy az adórendszer teljesen átláthatatlan, több mint 50 adófajta van, és 25 címen lehet mentességet, illetve jóváírást kapni.

Egyszemélyes vállalkozás tulajdonosának - folytatta - 11 plusz nyolc oldalt kell kitöltenie, 110 oldalas útmutatóval. Mint mondta, kamarai felmérések szerint az adóbevallás elkészítése 300 munkaórát vesz igénybe, és 250 ezer forintba kerül.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: törekednek az egyszerűsítésre, el is indult a párbeszéd az adómérséklésről és -egyszerűsítésről.

Az államtitkár ugyanakkor úgy vélte, évről évre egyre könnyebb a bevallásokat elkészíteni, és egyre több az elektronikus bevallás, amelynek előnye, hogy a bevalló azonnal ellenőrizheti, jól töltette-e ki a bevallást.

Fedor Vilmos (MSZP) a tavaly májusban a parlamentben elfogadott Legyen jobb a gyermekeknek című stratégia kapcsán azt mondta, hogy az 25 évre szól, de a gyermekszegénység kérdése sürgős beavatkozást igényel. A képviselő azt tudakolta, milyen konkrét elképzelései vannak a kormánynak a probléma megoldására.

Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára válaszában közölte: a gyermekek felnőttkorban való boldogulása függ attól, milyen tudást szereznek meg az iskolában, ezért a programnak az is része, hogy ezen a téren legyenek kormányzati intézkedések.

A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása is központi kérdés - folytatta - , az Út a munkába program is vonatkozik erre.

Karsai Péter (MDF) a Kopint-Tárki felmérése hivatkozva azt mondta, a béreket tekintve a hazai közszféra megelőzi a versenyszférát. Hozzátette: a költségvetési szférában a havi bruttó átlagkereset 206 ezer forint volt, ami jócskán meghaladja a versenyszféra 177 ezer forintos átlagát.

Nem gondolja, hogy a nemzetgazdaság pénzügyi helyzete miatt a közszférában nagyobb takarékoskodás kellene? - kérdezte.

Keller László államtitkár szerint az összehasonlításnál érdemes figyelembe venni a végzettséget is.

A Központi Statisztikai Hivatal adatait idézve elmondta, hogy a közszférában a szellemi foglalkoztatottak keresete 20 százalékkal maradt el a versenyszféráétól. Hozzátette: a rendszeres havi bruttó átlagkereset januárban a versenyszférában 253 ezer forint volt, míg a költségvetési szférában 205 ezer forint, februárban a versenyszférában 258 ezer forint, a költségvetésiben 199 ezer forint volt.