"Ma lenne 281 éves Jean-Georges Noverre, és az ő tiszteletére ünnepeljük a Tánc világnapját. Én, ezen a napon néhány magyar táncszakemberre, az ő tanításaikra szeretnék emlékezni és fejet hajtani.
Az elhunyt, kitűnő tánctörténész, Vályi Rózsi így ír könyvében Noverre-ről: "a francia felvilágosodás és a korabeli balett atyja, a balett-dráma megteremtője ".
Szeretnék kiragadni Noverre XVII. leveléből egy rövid idézetet, amit ma is aktuálisnak tartok: "Hogy művészetünk arra a magaslatra jusson el, melyet megkövetelek és kívánok neki, a táncosnak feltétlenül meg kell osztania idejét és tanulmányait a szellem és a test között."
Ezt a gondolatot fejlesztette tovább Váraljai Lábán Rudolf, kinek módszerteremtő és kezdeményező szerepe a modern táncban felbecsülhetetlen. Zárójelben jegyzem meg, hogy Lábán neve szerte e világon ismertebb, mint itthon.
Az ő művészi szemléletét követte felejthetetlen és ritkán emlegetett mesternőm, Szentpál Olga, aki a mozgás lényegét az időben, a térben és az erőben látta. Az idő és tér azt hiszem, világos fogalom, azonban az erő alatt nemcsak a testi, hanem a szellemi erő is értendő. Olga asszony sok tanítása közül két tanácsot szeretnék idézni.
Az egyik: Óráidat pontosan kezdd el és fejezd be. Nem azon az öt percen múlik, hogy jobb táncosokat nevelj.
A másik: Ha koreográfiát csinálsz, gondolj arra, hogy a közönség az előadás végén úgy menjen ki a színházból, hogy még szívesen nézné tovább.
Az effajta tanácsok végigkísérték egész életemet.
Az eddig mondottakat még egy rövid gondolattal szeretném megtoldani: Minél több a jó tanár, annál több a jó táncos és a jó koreográfus. De vajon elég-e ehhez a génekben rejlő tehetség? Van-e elég művészpedagógus, aki fontosnak tartja a szellem és a test harmóniáját, és ennek elérésére ösztönzi növendékeit? Bízom benne, hogy van!
Végezetül Shakespeare: Szentivánéji álom című darabjának utolsó mondata, amelyben Arany János fordításában így szól Puck: Fel tapsra hát, jó barát! Az eredeti angol szöveg így hangzik: Shake your hands! Az én fordításomban, mint bőréből kibújni nem tudó pedagógus így szól: Fel kézfogásra hát, jó barát!
Roboz Ágnes
érdemes művész"
A szöveget a Magyar Táncművészek Szövetsége juttatta el az MTI-hez.