Ballag már a... - ma utoljára kormányon az SZDSZ

A szabad demokraták legfőbb döntéshozó fóruma múlt vasárnap 84 százalékos többséggel hozta meg döntését. A koalícióból való kilépésnek az volt az előzménye, hogy március végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 30-i hatállyal felmentette tisztségéből Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, amit a liberális párt a reformok feladásaként, a két párt közötti együttműködés felmondásaként értékelt.

Az SZDSZ parlamenti frakciója még aznap arra kérte a párt ügyvivő testületét, döntsön arról, hogy a párt minisztereit és államtitkárait április 30-i hatállyal hívják vissza a kormányból. Az ügyvivő testület ezt a döntést egyhangúlag hozta meg.

A testület ezzel párhuzamosan azt javasolta a párt országos tanácsnak, hívja össze a koalícióból való kilépésről döntő küldöttgyűlést. Múlt vasárnapi tanácskozásán az SZDSZ küldöttei 434 igen, 53 nem szavazattal és 32 tartózkodással döntöttek a koalícióból való kilépésről.

A döntés azt eredményezi, hogy május 1-jétől csak az MSZP alkotja a kormányt, ami a jövőben kisebbségi kormányként működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kormányt támogató parlamenti többség. A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent.

Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László, valamint Csákabonyi Balázs és Szántó János betegsége miatt ténylegesen 186 szocialista képviselő van az Országgyűlésben.

Az MTI-nek korábban ezzel kapcsolatban nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott: az "igazi" kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel; az "igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik", vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.

A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg, emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.