Írók és zenészek a kulturális járulékrendszer átalakításáról

Békés Pál író szerint két egymással ellentétes logika alapján lehet a kulturális járulékrendszer átalakítását megítélni.

Noha az "internetadó" bevezetése az internet tökéletes szabadságának korlátozását jelenti, egyetért a kulturális járulék internetszolgáltatásra való kiterjesztésével - mutatott rá az író. Mint fogalmazott, "épelméjű" elgondolásnak tartja, hogy az internet-használat által keletkező profit egy töredéke visszaáramoljon a kultúrába.

"Nem érné-e meg havi 20-70 forinttal többet fizetni az internet-előfizetésért, ha ez plusz pénzhez juttatná a magyar kultúrát?" - tette fel a kérdést Csaplár Vilmos. A Szépírók Társaságának elnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, jelenleg az irodalmi élet az alulfinanszírozott kulturális szférán belül is az egyik legkevésbé támogatott terület, noha az a magyar kultúra legsikeresebb "üzletága".
Csaplár Vilmos szerint a technika fejlődésével lépést kell tartania a kulturális járulékok rendszerének is. "Például az NKA szépirodalmi szakkollégiumának nagy szüksége lenne a plusz pénzekre, mivel eddig is kemény küzdelmet folytatott a forrásokért" - jegyezte meg.

"Az internetszolgáltatók a szabadság és az ingyenesség elvét hangoztatják, pedig a felhasználók többsége fizet a világhálóra való feljutásért" - hívta fel a figyelmet az író, majd hozzátette: "az elvet tehát nem látom, míg a 0,8 százalékos járulék összege is csekély."

A heves ellenállás okairól szólva megjegyezte: minden változás ellenhatásokat vált ki, de ezeket lehetett volna tompítani előzetes egyeztetésekkel és a közvélemény jobb felkészítésével. "Így vannak félelmeim azzal kapcsolatban, elfogadja-e a törvénymódosítást a parlament" - fogalmazott Csaplár Vilmos.

Petrovics Emil, a Magyar Állami Operaház volt főigazgatója szerint rendkívüli óvatossággal kell kezelni a kérdést, nehogy a magyar kultúra - mint már annyiszor - megint rosszul járjon. "Az az érzésem, improvizáció folyik" - beszélt a törvénymódosítás vitájáról.

A zeneszerző nem kívánt az internet járulékoltatási körbe való bevonásáról véleményt nyilvánítani, de megjegyezte: "kérdés, a kulturális tárcának lesz-e ereje megküzdeni az internetszolgáltatókkal".
Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója úgy vélte, a mostani polémiák hamar el fognak ülni. A zongoraművész-karmester hangsúlyozta: "a Nemzeti Kulturális Alapban nagyon szigorú és nagyon okosan szabályozott rendszer szerint történik a támogatások elosztása. Ha oda plusz forrás megy, az jó helyre kerül."

Vámos Miklós szerint kétségtelen, hogy a Nemzeti Kulturális Alap forráshiányban szenved, és az is kétségtelen, hogy külföldön az "internetadót" már számos helyen bevezették. Az író ugyanakkor megjegyezte: nem tudja, hogy ez jó ötlet-e.

Az NKA szépirodalmi kuratóriumának volt elnöke teljesen eltörölné a kulturális járulékot, mivel úgy véli: egy másik rendszer hatékonyabb lenne. Mint fogalmazott, ő "született demokrata". Úgy gondolja: "jó" ha ingyen hozzá lehet férni művészethez, irodalomhoz.

A művészetek időnként demokratizálódnak - mutatott rá az NKA szépirodalmi kuratóriumának tagja, példaként említve, hogy amikor videokamerát lehetett vásárolni, akkor a film demokratizálódott, amikor utcaszínházat szerveznek, akkor a színház demokratizálódik. Ebben a megvilágításban az internet az irodalom demokratizálódása - mutatott rá Vámos Miklós.

Jelenleg is a parlament előtt van a Nemzeti Kulturális Alap járulékbevételeit érintő törvénymódosítás, amely a megváltozott kulturális szokások és a technológiai fejlődés fényében változtatna a járulékoltatási körön. Míg néhány elavultnak számító kultúrahordozó termék kikerülne a körből, más, ma már széles körben elterjedt, kulturális tartalommal bíró termékre, köztük az internetszolgáltatásra és a mobiltelefonon keresztüli adatátvitelre kulturális járulékot vetnének ki.