Iskolásként is heteken át készültünk a műsorral leküzdve az izgulást, és a lámpalázat. Talán nem is fogtuk fel, hogy miért csináljuk mindezt. Hogy köszönetet mondjuk, azért, ami nekünk oly természetes. Az hogy szeretnek, felnevelnek, óvnak és féltenek. Közben felnőttünk - vagy legalábbis azt hisszük – nem rajzolunk már színes virágokat, nem lopkodjuk az orgonabokrot, viszont ki tudjuk mondani, azt a pár szót, amire minden szülő, minden édesanya vár. Szeretlek Anyu!

A nap eredete – „Édesanyám, virágosat álmodtam, napraforgó virág voltam álmomban…”

Az anyák tiszteletére rendezett ünnepség nem új keletű hagyomány. Először az ősi Görögországban tartottak, tavaszonként, kegyelettel adóztak az istenek anyja, Rhea előtt. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat köszöntötték. Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék.

Az Egyesült Államokban Julia Ward Howe vetette fel az Anyák napja gondolatát 1872-ben. Úgy vélte, hogy ezt az ünnepet a béke jegyében lehetne tölteni. Az anyák napja hivatalos megtartásának véghezvitelét a Philadelphiában élő Anna Jarvisnak tulajdonítják. Ezt az ügyet édesanyjára való megemlékezésnek szánta, aki 1905-ben hunyt el, és aki a XIX. század végén megpróbálta létrehozni az Anyák barátságának napját. Ezzel a polgárháború sebeinek gyógyulását igyekezett elősegíteni. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Elsőként 1910-ben, Nyugat-Virginia államban ünnepelték az Anyák napját. Egy évvel később már szinte minden állam jegyezte ezt a napot.

Ezek után az anyák napja átlépte a határokat és az emberek ünnepelni kezdték Mexikóban, Kanadában, Dél-Amerikában, Kínában, Japánban, Afrikában és persze Európában is. A kontinensen az első világháború után terjedt el, nem meglepő módon, bevezetését a virágkereskedők erőteljesen szorgalmazták.

A sors fura fintora, hogy Anna Jarvis asszonynak soha nem született gyereke. 1948-ban, 84 évesen halt meg. Egész életét arra áldozta, hogy megakadályozza az általa alapított ünnep üzletté válását. Halála előtt úgy nyilatkozott, hogy sajnálja, hogy valaha is belefogott az anyák napja létrehozásába. Közben pedig májusonként szobáját megtöltötték a világ minden tájáról érkező üdvözlőlapok. Az emberek végül is őt tekintették az anyák napja édesanyjának.
A hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.

Anyák napja a nagyvilágban – „Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én.”

Ma már Jarvis igyekezetének hála, illetve későbbi ellenségeskedése ellenére, évente egyszer szerte a világon megemlékeznek az édesanyákról. Bár ez a nap nem mindenhol ugyanarra az időpontra esik. Míg nálunk május első vasárnapja az édesanyák ünnepe, addig Dániában, Finnországban, Olaszországban, Törökországban, Ausztráliában, Belgiumban és az Egyesült Államokban május második vasárnapján van ez az ünnep.

Számos közel-keleti országban május 10-én ünneplik az anyákat, Franciaországban és Svédországban pedig május utolsó vasárnapján. Kilóg a sorból Norvégia, ahol februárban, Argentína, ahol októberben, Thaiföld, ahol augusztusban és Libanon, ahol a tavasz első napján ünneplik. Angliában az ott ünnepelt Mother's Day eredetileg a Mothering Sunday nevű ünnepből alakult ki, ami a Nagyböjt negyedik vasárnapjára esik, és vallásos alapja nem kapcsolódik a szokásos anyák napja ünnephez. Panamában még érdekesebb a helyzet, ők ugyanis december 8-án tartják ezt az ünnepet. Ezen a napon a katolikusok a szeplőtelen fogantatás napját ünneplik, vagyis Mária napja. Az ünnepség egy katolikus dogmából ered, miszerint Mária , Jézus anyja már születésétől fogva makulátlan vagyis eredendő bűn nélkül fogant, és ő az abszolút jó emberi lény.

Ezen a napon ne az üdvözlőlap-gyártók, a virág- és ajándék-kereskedők kedvére tegyünk eleget. Nem kell felvásárolni a boltok kirakatát, csak azért, hogy örömet szerezzünk vele. Legyen igaza Anna Jarvisnak és szeressünk úgy, ahogy tudunk, addig amíg lehet. A mai nap biztos számtalanszor felcsendül(t) a rádiókban Szenes Iván és Gábor S. Pál szerzeménye. De, ha egyszer tényleg úgy szeretném meghálálni, két kezemmel megszolgálni azt, hogy felnevelt, dédelgetett erő felett (…). Boldog anyák napját minden Édesanyának!