Az elmúlt években több mint 130.000 négyzetkilométernyi erdő pusztulását okozták ezzel.
A kanadai erdészeti hatóság kutatója, Werner Kurz és csapata most felmérték, milyen kihatással lehet a jelenség a Föld éghajlatára. A Nature című szaklapban megjelent tanulmányuk eredményei nyugtalanítóak - Nyugat-Kanada erdei hosszabb időre szén-dioxid-raktárból szén-dioxid-forrássá változhatnak. A számításaik szerint 2000 és 2020 között 990 megatonnával növekszik ezáltal a szén-dioxid-kibocsátás. A baj pedig Kurz szerint az, hogy a jelenlegi éghajlatmodellek ezt a növekedést nem veszik számításba.
A szú azért tudott ilyen mértékben elszaporodni, mert az éghajlatváltozás miatt egyre inkább kimaradnak a kemény telek, amelyek eddig kordában tartották. Ez a pozitív visszacsatolás teszi még veszélyesebbé a helyzetet - a pusztuló erdők miatt növekszik a szén-dioxid-kibocsátás, az viszont a hőmérséklet további emelkedéséhez vezet - egyre kedvezőbb feltételeket teremtve a fenyőszúnak, amely már Alberta tartományt is elérte.