Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy átalakítja a kormányszerkezetet, és új minisztereket nevez ki.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítása még legalább két hétig eltart, ezért az új miniszterek a jelenlegi minisztériumi szerkezetben kerülnek valakinek a helyére.
Hétfőn a hat új miniszter közül öten teszik le az esküt.
Szűcs Erika, az MSZP választmányának elnökhelyettese szociális és munkaügyi miniszter, Szabó Pál, a Magyar Posta Zrt. távozó vezérigazgatója gazdasági és közlekedési miniszter, Szabó Imre, az MSZP Pest megyei elnöke, országgyűlési képviselő környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenlegi főigazgatója egészségügyi miniszter lesz.
Leteszi az esküt Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem jelenlegi rektora is, aki a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért felelős tárca nélküli miniszter lesz.
Bajnai Gordonnak, aki az újonnan megalakuló Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője lesz, nem kell esküt tennie, mivel jelenleg is miniszter; ő a mostani posztján marad mindaddig, amíg az új kormányszerkezetet tartalmazó törvényt el nem fogadják.
Hétfőn a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának általános vitáját, kedden pedig a részletes vitáját folytatják le a képviselők.
Az indoklás szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, továbbá az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyén három új tárca jön létre: az infrastrukturális ügyekért felelős Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a gazdaságfejlesztési ügyekért felelős Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve az önkormányzati és az önkormányzatokhoz szorosan kapcsolódó más ügyekért felelős Önkormányzati Minisztérium.
A törvényjavaslat emellett lehetővé teszi, hogy egyes minisztériumokban: az igazságügyi és rendészeti, az oktatási és kulturális, valamint a szociális és munkaügyi tárcánál két államtitkár működhessen.
Zárószavazás lesz a humángenetikai adatok védelméről, valamint a humángenetikai vizsgálatok és kutatások szabályairól szóló törvényjavaslatról, amely megállapítja a genetikai vizsgálatokra vonatkozó alapvető szabályokat, szabályozza a genetikai minták és adatok kutatási célú felhasználását, és tartalmazza a biobankok működésére vonatkozó szabályokat.
A határozathozatalok után a március 9-i ügydöntő népszavazásról szóló, az Országos Választási Bizottság által készített beszámolót, valamint a népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról szóló jelentést vitatják meg.
A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről döntő referendumon a választópolgárok 50,51 százaléka vett részt, jelentős többségük igennel szavazott. A választási szervek 4,47 milliárd forintot fordíthattak a népszavazás megrendezésére.
Kedden négy törvényjavaslat általános vitája folytatódik.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló előterjesztés középpontjában a fiatalkorúak, az egészség és a közrend védelme áll. A javaslat felsorolja, mely termékek nem reklámozhatók. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett a fegyver, a lőszer és a dohányáru.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint akár kétmilliárd forint is lehet a jövőben a fogyasztóvédelmi bírság maximális összege a nagyobb cégeknél.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvényjavaslat alapján szankcionálhatóvá válnak az élelmiszerkönyvi előírásoknak nem megfelelő, külföldön előállított áruk is.
