Bár a Népszava megkeresésére Répássy Róbert az ellenzéki párt frakcióigazgatója cáfolta Morvai értesüléseit, Orbán Viktor 2006. őszén valóban beszélt arról, hogy felelősségre kell vonni azokat, akik válsághelyzetbe taszították az országot. Kövér László hasonló szellemben nyilatkozott nemrég, annyival árnyalva a Fidesz szándékait, hogy a gyanús ügyletek, és esetleges visszaélések mögött meghúzódó személyes érdekekre is fényt kívánnak deríteni.

Kormányzati negyed, a szocialisták Erzsébet téri gödre

Az első ilyen ügy lehet a nagy lendülettel beharangozott, majd szép csendben a semmibe porladt kormányzati negyed-projekt. 2006-ban szellőztette meg az ötletet Gyurcsány Ferenc, hogy létrehoznának egy olyan városrészt, amely helyt adna az összes kormányzati, államigazgatási szervnek. Az indoklás szerint a jelenleg a főváros legkülönbözőbb pontjain lévő hivatalok egyrészt elavultak, gyakran egész más rendeltetésű épületekben működnek, másrészt az intézmények földrajzi koncentrációja az államirányítás hatékonyságát növelné, és a jelenlegi bürokratikus állapotokat csökkentené.

A tervet gyors tender követte, és a beérkezett pályázatokat idén nyáron a háromfős, sztárépítészekből (Barcelona és Berlin főépítésze is köztük volt) álló grémium rostálta meg. Helyszínként a Nyugati pályaudvar mögötti, eddig hasznosítatlan 28 hektáros területet jelölték ki. A pályázat nyertese végül egy magyar-japán koprodukció lett, akik a pályaudvartól a Ferdinánd hídig tervezték a beépítést, mert a MÁV nem vállalta az annál külsőbbi részek kiürítését a céldátumként kitűzött 2009-ig. Aztán fokozatosan kiderültek a tender hiányosságai, visszalépett a kivitelezők között legesélyesebbnek tartott spanyol cég, a Sedesa. A MÁV ugyanis nem rendezte a helyszínen lévő telkek és ingatlanok tulajdonviszonyát, a baklövés pedig tisztáldozattal járt, leváltották ingatlangazdasági igazgatói posztjáról Sarlós Miklóst. December elején pedig a Népszabadság titkos információkra hivatkozva állította, hogy a tervezett épületek túlterjeszkednek majd a szerződésben rögzített telekhatárokon.



Ezt követően arról folyt a disputa, hogy miként lehetne hasznosítani a megvásárolt területet, és lassan el is hamvadt a kormányzati negyed gondolata. Veres János is úgy nyilatkozott, nem baj, hogy elnapolódott a terv. A Fidesz viszont konkrétan jelezte, hogy el akarja számoltatni a kormányt az eddig kiadott pénzzel. Ez az összeg Gyurcsányék közlése szerint csak 632 millió forint, azonban Balsai István szerint 10,1 milliárdot „tapsoltak el” a projektre. Ha a Fidesz 2010-ben hatalomra kerül, és eddig nem rendeződik a telek ügye, amire jó esély van, biztosak lehetünk benne, hogy kampánytéma lesz az elbukott projekt felelőseinek megkeresése.

Az egészségügy is könnyű préda

Kiváló támadási felület jelenthetnek az egészségügyi reform kapcsán hozott liberális intézkedések is. A vizitdíj eltörlése után ugyanis a kormány nem volt hajlandó visszafizetni a kieső bevételeket a háziorvosoknak, miközben 750 millió forintot fordított a reform népszerűsítésére Ágh Péter fideszes képviselő szerint. Újabb tételt jelentenek a kórházi trezorok, amik még az egészségügyi tárca nyilatkozata szerint 600 millió forintot kóstáltak, az ellenzék szerint viszont ennek a többszörösét. Várható tehát, hogy a március 9-ei eredményekre támaszkodva a Fidesz számon fogja majd kérni ezeket az összegeket a jelenlegi kormányon.

Ahogy a jelenlegi ellenzéki párt arra is ígéretet tett, hogy hatalomra kerülésük esetén a jelenlegi regionális állami biztosítási rendszert is vissza fogják alakítani, vagyis a szocialista-liberális kormánynak a biztosítási reformokban részt vevő emberei is joggal tarthatnak a retorzióktól. A Gyurcsány-kormány egészségpolitikája még egy ígérettel adós maradt: Horváth Ágnes ugyanis elkötelezte magát a tragikus ápolói helyzet javítása mellett, azonban - ahogy arról lapunknak Csetneki Julianna, a Semmelweis Egyetem főnővére beszámolt - még az érintettek által összeírt helyzetjelentéssel sem kezdett semmit a minisztérium, nemhogy új programot indított volna. Szinte felkínálja magát az ügy egy esetleges jobboldali kormányzat múltidéző programjának.

A Cargo sincs sínen

Végül pedig egy fideszes kurzus nyitánya lehet a MÁV Cargo körüli zűrzavar rendberakása is. Mint emlékezetes, a Cargo a MÁV egyetlen nyereséges alvállalata volt, azonban Kóka János még gazdasági miniszterként bejelentette az eladási szándékot. A privatizáció szükségességét azonban több oldalról is támadták. A kritikák két ellenérvet hangsúlyoztak: egyrészt azt, hogy a kormány sorra magánkézbe adja a stratégiai vállalatokat, ezért szinte nem is maradnak magyar tulajdonban magyar állampolgárok alapvető szükségleteit kiszolgáló cégek, másrészt, hogy a Cargo a rossz piaci környezet ellenére is nyereséges, és képes évről évre növelni a teljesítményét.

Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa sajtótájékoztatót szentelt az ügynek, ahol azt emelte ki, hogy egy üzletileg eredményes teherszállításra szüksége van a magyar gazdaságnak, és a Cargo értékesítése kiszolgáltatottá teszi az állampolgárokat. Új szempontot is behozott a diskurzusba, mivel véleménye szerint a vasút nemcsak belügy, hanem európai viszonylatban is jelentős kérdés, hiszen nem mindegy, milyen tranzitirányok határozzák meg az uniós fuvarozást. Ezzel összefüggésben szerinte a tender tétje az is, hogy az európai teherszállítás nálunk teremt-e munkahelyeket, és a magyar háttéripar felé közvetít-e megrendeléseket, vagy sem.

Mivel a minisztérium a Fidesz és a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére mégis a Cargo értékesítése mellett döntött, a VDSZSZ előállt azzal a követelésével, hogy minden vasúti dolgozó részesüljön a privatizációs haszonból, és egyúttal 10 százalékos bérfejlesztést is hajtsanak végre a kiszervezett alvállalatok dolgozóinál. Noha ezt az összeget, és ezt a részesedési gyakorlatot a többi szakszervezet és a gazdasági tárca is irreálisnak tartotta. Az elmérgesedett helyzet télen az utóbbi évek legnagyobb vasúti sztrájkjába torkollott. A munkabeszüntetés kapcsán keletkezett több száz milliós kár is fegyver lehet a Fidesz kezében egy kormányváltás esetén.

Ugyanis…

Politikai boszorkányüldözések mindig voltak és lesznek is, elég csak Keller László kormánybiztosként végzett hóhéri munkájára gondolnunk. Igazi elszámoltatást azonban semmikor sem láttunk, vagy szóvirág maradt a megtisztítás (1998-ban), vagy paktum eredményeképp nem vizsgálta senki az elődök teljesítményét (rendszerváltás után), vagy pedig elkapkodott, már a feljelentési szakaszban elbukott inkvizíció lett belőle (Keller László). Kérdés, vajon egy esetleges 2010-es Fidesz-kormány képes lesz-e e téren változtatni, és politikai érdekektől függetlenül, objektíven számot vetni elődje munkájával.