Ebben az Európai Bizottság 2007-2013-ra elfogadott pénzügyi perspektíva keretein belül ugyan jelentős kiadásnövelést nem tudott 2009-re előirányozni, de olyan prioritásokra helyezte a hangsúlyt, melyek választ adhatnak az Európa jövőjét meghatározó globalizációs kihívásokra, beleértve a nemzetközi versenyképesség, klímaváltozás és az energiaellátás biztonságának kérdését. A Lisszaboni Szerződésben is megfogalmazott növekedést és munkahelyteremtést elsősorban a kutatás-fejlesztés, az innováció, a környezetvédelem és az energiabiztonság jelenti. Ezt a 134,4 milliárd eurós keretből már 60 milliárd euró szolgálja, ami 2004-hez képest majd 50 százalékos emelkedést jelent. Ezen belül is 10 százalékkal növelik a kutatás-fejlesztés programját, 17 százalékkal a versenyképesség és innováció fejezetét, míg az élethosszig tartó tanulásra, átképzésre 7 százalékkal többet irányoznak elő. A hazánk felzárkózását szolgáló Kohéziós Alap 48,4 milliárd eurót tartalmaz erre a célra.

A stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében fenntartják a mezőgazdaságra és a természeti erőforrásokra előirányzott kiadásokat, a terrorizmus elleni küzdelem jegyében jelentősen növelik a Szabadság és Biztonság fejezet előirányzatait, és megfelelően felkészülnek Európa, mint globális partner szerepének biztosítására.

Fazakas Szabolcs üdvözölte, hogy a fenntartható energiaellátás biztosítására 10 új projektet indítanak megközelítőleg 2,1 milliárd eurós nagyságrendben, de sürgette, hogy a közös energiapolitikára való áttérés jegyében, önálló fejezet gondoskodjon ennek pénzügyi fedezetéről. Tudja, hogy ezzel az igényével még sok helyen zárt kapukat dönget, de bízik abban, hogy a transz-európai hálózatokhoz vagy a Galileo programhoz hasonlóan, melyek korábban szintén utópiának tűntek és most már nemcsak hogy léteznek, de 18, illetve 21 százalékos pénzügyi keret bővítést is maguknak tudhatnak, ez a terület is a költségvetési reform eredményeként legkésőbb 2013 után megkapja a szükséges közösségi támogatást.