Nőtt a kutatók átlaglétszáma
A nehéz körülmények ellenére valamelyest nőtt az akadémiai intézethálózatban dolgozó kutatók átlaglétszáma, emelkedett a publikációk száma is 2001 és 2007 között - közölte Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese az Akadémia 178. közgyűlésének keddi napján.
2008. május 6. kedd 14:04 - Hírextra
Pléh Csaba Meskó Attila főtitkár betegsége miatt terjesztette elő a főtitkári beszámolót.
Tavaly 1390 matematikus és természettudós dolgozott az MTA intézeteiben, a társadalomtudományok területén 706, az élettudományok terén pedig 600 volt a kutatói létszám. A legtöbb publikációval - szám szerint 3312-vel a társadalomtudósok büszkélkedhetnek, a matematika és a természettudományok terén 2579, míg az élettudományok terén 863 publikáció született. Látványosan emelkedett az élettudományok és természettudományok terén született magyar publikációk cikkeire való nemzetközi hivatkozások száma.
Pléh Csaba kifejtette, célszerű lenne, hogy a társadalomtudományok azon területein, amelyek ugyanabban "a cipőben járnak", mint a kemény természettudományok, szintén megjelenjen a statisztika.
"Ilyen lehet a pszichológia, a közgazdaságtudomány, s a nyelvészet egy része is"- hangoztatta Pléh Csaba, aki reményét fejezte ki, hogy a kutatási statisztikák egy kicsit finomodnak. Ez a jövendő tudománypolitikában fontos fogódzót jelenthet.
Ismertetése szerint az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt az egyetemi oktatásban részt vevő akadémiai kutatók száma: jelenleg már harmaduk tanít valamilyen felsőfokú tanintézményben.
"Ez a jövendő akadémiai vezetés számára megfontolást igényel abban az értelemben, hogy hogyan tudjuk kihasználni a jövő nemzedékének befolyásolási potenciálját, hogyan lesz képes az Akadémia a megváltozott felsőoktatási körülmények között újra visszaadni a tudomány súlyát" - hangsúlyozta a főtitkárhelyettes.
A kutatóintézetek tavalyi pénzügyi forrásait elemezve Pléh Csaba rámutatott arra, hogy az anyagi eszközök fele költségvetési támogatásból ered. - "A többi kompetitív forrásokból ered" - tette hozzá.
A főtitkárhelyettes kitért az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportok kérdésére is. Mint rámutatott, számukat 179-ről 79-re csökkentették, megszüntetve az apró, néhány főt számláló, s így nem versenyképes csoportokat. A kutatócsoportok sikerességének biztosítéka, hogy vezetőik magasan képzett szakemberek: 44 százalékuk akadémiai doktori címmel rendelkezik, 29 százalékuk az MTA levelező tagja, s 21 százalékuk az Akadémia rendes tagja.
Pléh Csaba beszélt a Tudomány Világfórumáról (WSF) is, amelyet 2007-ben immár harmadszor rendeztek meg Budapesten, s amely nemzetközi elismertséget szerzett. Ez egyebek mellett a vonzó témafelvetésnek is köszönhető. Pléh Csaba az érdekes kezdeményezések között kiemelte a Sólyom László köztársasági elnök vezetésével tavaly megtartott "zöld államfők fórumát". Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbiakban a WSF számára nagyobb tudományos tartalmat kell biztosítani.
A főtitkárhelyettes kitért az immár hagyománnyá vált tudomány ünnepére, amelynek egyhónapos rendezvénysorozata saját arculattal és saját honlappal rendelkezik. Immár három éve tematikusan szervezik a tudomány ünnepét, egy-egy nagy kérdéskör köré csoportosítva a rendezvényeket.
A tudomány ünnepe keretében az utóbbi két alkalommal igyekeztek a középiskolásokat bevonni a tudomány világába, különböző rendezvényeket szervezve a diákoknak. Tavaly az immunológiáról tartottak számukra előadásokat.
Forrás: MTI