Az egyeztetésen az MSZP részéről Lendvai Ildikó frakcióvezető vett részt, a Fidesz-KDNP frakciószövetséget Varga József képviselő, az MDF-et Pettkó András frakcióvezető-helyettes képviselte.
Az SZDSZ ugyan nem képviseltette magát, de a korábbi, hasonló egyeztetésen közölt állásfoglalásukat levélben megismételve azt közölték az OCÖ elnökével, hogy támogatják a törvénymódosítást, és készek a tárgyalásra.
Lendvai Ildikó a zárt ajtók mögötti egyeztetést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a célt mind az öt parlamenti párt látja, és egyetértés van köztük a jogalkotási feladat szükségességében, a Fidesz és az MDF véleménye szerint azonban a jelenlegi törvények már most is alkalmasak a szélsőséges szervezetek elleni fellépésre.
Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke azt közölte: olyan jogszabálytervezetről tárgyaltak, amelyet már átadtak a pártelnököknek és frakcióvezetőknek. Előterjesztésük a jelenlegi jogszabályokra épül, kitöltve a joghézagokat, bezárva a kiskapukat, amelyeket a szélsőséges eszmét megtestesítő szervezetek folyamatosan kihasználnak - tette hozzá.
Javaslatukban mind a gyülekezési, mind pedig az egyesülési jogról szóló törvény számára definiálják a félkatonai szervezetek fogalmát - jegyezte meg.
Az OCÖ elnöke arra kérte a pártok képviselőit, hogy javaslataik ötpárti előterjesztésként kerüljenek az Országgyűlés elé, hogy az ügy "ne váljon a politika martalékává", és még a nyári szünet előtt törvény születhessen "az újjáéledő náci eszmét megtestesítő félkatonai szervezetek" elleni fellépésről.
Lendvai Ildikó azt mondta: az MSZP frakciójának az a meggyőződése, hogy a félelemkeltő, társadalmi feszültségeket tudatosan élező társadalmi és félkatonai szervezetekkel szemben fel kell lépni.
Hozzátette: az ország, a nemzet, a roma és a nem roma társadalom védelmi mechanizmusai ezekkel a jelenségekkel szemben nem épültek ki.
"A rendszerváltozásnál erre nem gondoltunk" - mondta. Megjegyezte, más európai országokban ez megtörtént, így ott "megfelelőképpen reagáltak", amikor a szélsőjobboldal megjelent és erőre kapott. Utalt arra, hogy amikor a szélsőséges Brit Nemzeti Párt (BNP) - amit sokan fajgyűlölő politikával vádoltnak - egy képviselője múlt héten bejutott a Nagy-Londoni Gyűlés 25 tagú választott testületébe, a többi párt képviselői azonnal közölték, hogy semmiféle együttműködést nem vállalnak vele, Wolfgang Scha:uble német belügyminiszter pedig betiltott két, egyaránt a holokausztot tagadó szélsőjobboldali szervezetet.
Az MSZP frakcióvezetője úgy fogalmazott: Magyarországon nyilvánvalóan vannak jogi eszközök a szélsőségek megfékezésére, ezek alkalmazásába a politikai nem szólhat bele, de az Országgyűlésnek, így a pártoknak jogalkotási feladatai is vannak, nekik pedig ezt kell kihasználniuk. Jó esély van arra, hogy törvény születhet a félkatonai szervezetek ellen, amikor a gyülekezési törvénnyel együtt tárgyalják meg az OCÖ kezdeményezését - jelentette ki Lendvai Ildikó.
Varga József (Fidesz-KDNP) szerint pusztán jogalkalmazási kérdés a szélsőségek elleni fellépés, a jogalkotásban való részvételt viszont fontosnak tartják. Ugyanezt az álláspontot képviselve az MDF képviselője, Pettkó András azt mondta, nyitottak a megoldásra. Mint mondta, szerinte legkésőbb októberben a parlament elé kerülhet a törvényjavaslat.
Az MTI kérdésére, hogy az OCÖ javaslata meggátolhatja-e a közösen beterjesztett törvény elfogadását, amihez kétharmados többség lenne szükséges, Lendvai Ildikó úgy fogalmazott: a szándék megvan a törvény módosítására, s nem látja reménytelennek az ügyet.
Már az is eredménynek számít azonban, hogy az öt párt egy asztalhoz ült a kérdést illetően - hangoztatta.
