A kutatók szerint az eredmény betekintést enged abba is, hogy az elhanyagolás és bántalmazás miért állandósíthatja nemzedékeken át az egészségtelen viselkedésmintákat.
Moshe Szyf, a montreali McGill Egyetem kutatója munkatársaival harminc halott férfi agyát vizsgálta. Közülük 18-an öngyilkosságot követtek el, gyerekkorukban pedig bántalmazták vagy elhanyagolták őket, 12 férfi hirtelen halálát viszont más okozta és nem is bántalmazták őket, noha némelyikük pszichiátriai zavarral - például szorongással - küzdött.
A kutatók mind a 18 öngyilkos genetikai anyagában találtak elváltozásokat. Ezek az eltérések nem a génekben voltak, hanem a riboszomális RNS-ben, amely a genetikai állománynak az a része, amely egyrészt a fehérjék előállítója.
A változás a metiláció nevű kémiai folyamatot érintette, írja a Public Library of Science (PLoS ONE) nyílt tudományos portálon közzétett tanulmány. A metiláció során egyes DNS-területekhez kis molekulák, metil-csoportok kapcsolódnak. Ez a génen kívüli (epigenetikus) változás befolyásolja a gének ki és bekapcsolását, azaz működésbe hozza, vagy leállítja azokat.
"A fennmaradó nagy kérdés az, vajon a kutatóknak a vér DNS-éből is sikerül-e kimutatniuk hasonló változásokat, ami elvezethet egy diagnosztikus teszt kidolgozásához, és vajon beavatkozhatunk-e úgy, hogy eltüntessük ezeket a különbségeket az epigenetikus jelekben" - jelentette be Szyf.
Eric Nestler, a dallasi Texas Egyetem orvosi fakultásáak munkatársa úgy véli, mind gyógyszerekkel, mind pszichoterápiával a változások egy része visszafordítható.
"Végülis úgy gondoljuk, hogy az, aki jobban lesz a pszichoterápiától, annak a terápia változásokat okoz az agyában" - mondta Nestler az Amerikai Pszichiátriai Társaság washingtoni találkozóján újságíróknak.
Szyf kollégája, Michael Meaney állatkísérletekben kimutatta, hogy az elhanyagolás és bántalmazás hatással van az utódok agyára és viselkedésére. A patkányoknál az anya tisztogató magatartása jelzi, mennyire jó szülő.
"Ha két patkányt az asztalra teszünk, megmondhatjuk, melyiket nevelte keveset nyalogató anya. Az, amelyiket ilyen anya nevelt, idegesebb és kövérebb" - mondta Meaney.
A patkányok agyáról készült felvételek azt mutatják, hogy a keveset nyalogató anyák agyában kevesebb az idegnyúlvány, amely a neuronok közti kommunikáció eszköze.
Ugyanez tapasztalható azoknál az embereknél, akiknek korai életszakaszukban születik gyerekük, amikor még nagyon stresszes az életük. A legjobb megoldás a genetika legyőzésére bizonytalan időkben az, ha több gyerekünk van, mondta Meaney.
